Érdemes lapozgatni, megismerhetjük belőle, hogy milyen „fotós” kérdések, problémák merültek fel a tavalyi évben adatvédelmi témakörben.
A beszámoló teljes terjedelmében itt olvasható.
A NAIH megjegyzi a beszámolójában, hogy a kép- és hangfelvétel készítésével kapcsolatos ügyek száma továbbra is jelentős. Össze is válogatta az érdekesebb ügyeket, ezeket mutatjuk be. Kivételesen szeretnénk felhívni a figyelmet néhány kamerás ügyre. Olyan megállapításokat tartalmaznak, amelyek hasznosak lehetnek a jövőben mindenkinek, aki kamerával találkozik.
FOTÓZÁS A KÓRHÁZAKBAN
A cím egyszerűsít, mert valójában egészségügyi intézményekről szól a beszámoló, amely egy bővebb intézményi kör, mint a kórházak. Ráadásul nem minden egészségügyi intézményre érvényesek a megállapítások, hanem az állami és önkormányzati fenntartásban működőkre (tehát nem a magánintézményekre).
Csak az intézményt örökítjük meg
Ha magát az intézményt szeretnénk fotózni és emberek nem szerepelnek a képeinken, ezt szabadon megtehetjük. Oka, hogy ezek az intézmények közfeladatot látnak el és közérdeklődésre tarthat számot, ha bemutatjuk az intézményekben tapasztalható körülményeket, tárgyi feltételeket, állapotokat. A felvételek közérdekű adatnak minősülnek és nem kifogásolható a készítésük, valamint a nyilvánosságra hozataluk.
Ha szerepel ember is a képen
A kórházban tartózkodó személyek fényképezése során főszabályként meg kell szereznünk a beleegyezésüket. A kórházakban általában betegek, hozzátartozók és munkavállalók tartózkodnak. Akik olvasták a Foto.jog könyvet, még emlékezhetnek rá, hogy a fénykép tartalma felvethet kérdéseket, parázs vita folyik az adatvédelmi szakemberek között abban a kérdésben, hogy az egészségügyi információt is hordozó fénykép különleges adatnak tekinthető-e. Miért fontos ez? Mert főszabályként különleges adatot nem kezelhetünk.
Beteg személy fotózása
A NAIH kifejti a beszámolóban, hogy az egészségügyi intézményben betegként tartózkodó személyek fotózása megvalósíthatja a különleges adatok kezelését, ugyanis utalhat a fotó az érintett egészségi állapotára, illetve a kép készítésének a helye is tartalmazhat erre utaló információt (pl. intenzív osztályon, szakrendelő berendezései alapján, de akár a várótermi folyóson a rendelő látható megnevezésével készített kép is stb.). Ilyen esetben a képen szereplő személy KIFEJEZETT hozzájárulását kell beszereznünk. Aki ismeri az adatvédelem alapfogalmait, jól tudja, hogy a kifejezett hozzájárulás mást jelent, mint a hozzájárulás. Ha a különleges adataink kezeléséhez adunk hozzájárulást, annak már kifejezettnek kell lennie, például írásban adjuk meg (az egyéb érvényességi kellékek betartása mellett).
A kép készítőjének a felelőssége
A kép készítője köteles arra figyelni, hogy ne szerepeljen a felvételen egyetlen olyan személy sem, aki nem engedélyezte a fényképfelvétel készítését, aki nem adott hozzájárulást a személyes adatok kezeléséhez.
FACEBOOK-OLDALON KÖZZÉTETT FÉNYKÉPFELVÉTEL
Erre az ügyre már felhívtuk a figyelmet ebben a bejegyzésünkben.
Rövid ismétlés: Budapest VIII. kerület önkormányzati képviselője (aki a 2019. októberi önkormányzati választásokat követően alpolgármester lett) 2019. szeptember 1-jén saját hivatalos (vagyis nem magáncélra használt) Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében olyan, a Kérelmezőt ábrázoló fotót tett közzé, amelynek készítéséhez és közzétételéhez ő nem járult hozzá. Már a fénykép készültének pillanatában a helyszínen azonnal kifejezte tiltakozását, és közölte, hogy nem járul hozzá semmilyen közösségi oldalon a nyilvánosságra hozatalhoz.
Korábbi bejegyzésünkben elérhető a NAIH döntése teljes terjedelmében (100 000 Ft adatvédelmi bírságot szabtak ki).
Itt arra a gondolatra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a képmás nem tekinthető közérdekből nyilvános adatnak, tekintettel arra, hogy egy közéleti szereplő kinézete nem függ össze közfeladat ellátásával. A fényképfelvételt készítő személy a nyilvánosságot egy egyszerű szöveges bejegyzésben is tájékoztathatta volna, képfelvétel nélkül.
A konkrét felvételen a Kérelmező magán- vagy családi életének egy mozzanata látható, amely nem tekinthető nyilvános közéleti szereplésnek, és semmilyen összefüggésben nincs közfeladat ellátásával és a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlásával.
RENDŐRI IGAZOLTATÁS
Ha az igazoltatott személy nem tudja a személyazonosságát igazolni, mert nincs nála személyazonosító igazolvány, úgy az intézkedést végző rendőr a nála lévő ún. NOVA.mobil alkalmazással ellátott eszközzel fényképfelvételt készít az intézkedés alá vont személyről.
Ezt egy 2019-ben előkészített törvénymódosítás teszi lehetővé a rendőrség számára. Gépi arcfelismerés-támogatást kap az intézkedő rendőr. Így gyorsabb és egyszerűbb a személyazonosítás, és nem jár azzal a nem várt következménnyel a vasárnapi piknik, amire nem vittünk magunkkal egy megfelelő igazolványt, hogy kevésbé kellemes környezetben folytatódik a szabadidős programunk.
Az alkalmazás a rögtönzött fotó alapján felajánl öt, a központi biometrikus arcképprofil-nyilvántartásból nyert találatot, amelyek közül az igazoltató rendőr helyben eldönti, melyik egyezik meg az igazoltatás alá vont személlyel.
A NAIH megállapította, hogy az adatkezelés a rendőri intézkedéshez szükséges adatok kezelését könnyíti meg, a félautomatikus rendszer nem teszi lehetővé a tömeges adatgyűjtést.
KAMERÁS ÜGYEK
A magánnyomozók nem rendelkeznek hatósági jogkörrel
Egy magánnyomozó cég megbízásából figyelte meg a bepanaszolt magánszemély a szomszédjában zajló tevékenységeket és az ott tartózkodó személyeket is kamerával. A felvételek a magánnyomozó társasághoz kerültek, akik ugyan szerződés alapján végezték a megfigyelést, de mivel a megfigyelés módjáról, a felvételek kezeléséről, eszközeiről a magánnyomozó cég döntött, a NAIH megállapította közös adatkezelői minőségüket a megbízóval. Megbízó alatt itt azt értjük, aki a megfigyelést kérte.
A magánnyomozó cég a megbízóval kötött szerződésében hivatkozott arra, hogy munkáját „az adatvédelmi törvényben leírtak szerint” végzi, azonban az ilyen jellegű megfigyelés folytatására semmiféle jogszabály sem ad felhatalmazást a magánnyomozóknak.
A NAIH álláspontja szerint a magánnyomozó tevékenysége végzése során nem rendelkezik hatósági jogkörrel, és a magánnyomozó kép- és hangfelvételt csak a személyes adatok védelmére és a személyiségi jogokra vonatkozó szabályok megtartásával készíthet, illetve használhat fel. A NAIH ezért megtiltotta a további megfigyelés folytatását, elrendelte annak megszüntetését és a jogellenesen készített felvételek megsemmisítését, valamint a magánnyomozó céget 800 000 Ft adatvédelmi bírság megfizetésére kötelezte.
A szomszéd sem üzemeltethet „csak úgy” kamerát
Társasházban, egy közös tulajdonú ingatlan területén az egyik lakó bejelentette, hogy a szomszédja kamerát szereltetett fel, amelynek a beállítási szöge kifogásolható. A NAIH megállapította, hogy a szomszéd által üzemeltetett kamera látószöge közterületre, közös területre és magánterületre is irányul, ezért jogellenes adatkezelés történt.
Az önkormányzatok és a jelentősebb indokok
Egy települési önkormányzat székhelyén biztonsági kamerákat üzemeltettek. Az épületben dolgozók erről nem kaptak előzetes tájékoztatást, számukra ismeretlen volt például az adatkezelésért felelős személye, a felvételek rögzítésének időintervalluma, az adattárolás ideje, az ellenőrző személyzet jogosultságának terjedelme stb.
Ezt jogellenes adatkezelésnek minősítette a NAIH. Külön kiemelte, hogy az önkormányzat területén politikai tevékenység is zajlik, valamint a nemzetiségi önkormányzat is egy épületben található vele, így a szokásosnál is jelentősebb indokok támaszthatják csak alá a kamerák használatát. Megtiltotta az adatvédelmi szabályoknak nem megfelelő kamerás adatkezelés folytatását és 5 000 000 Ft adatvédelmi bírságot szabott ki.
