Fotójog a Tilos Rádióban
Fotójogos kérdésekről beszélget dr. Bodrogi Bea és dr. Richlach Mónika a Tilos Rádióban.
dr. Richlach Mónika
Visszaélés, vagy csak tudatlanság?
Szokatlan üzleti gyakorlaton alapuló, sokszereplős történetet göngyölítettünk fel, amelynek jóhiszemű óvó nénik, tanácstalan/tehetetlen szülők és egy egyelőre elérhetetlen fotós vállalkozás a főszereplői. Egy olyan különös óvodai fotózást mutatunk be, amelyet több szülő is aggályosnak tart, pedig „csak” néhány csillogó szemű gyermek fotózásáról van szó.
Továbbra is mellőzött az adatvédelem a fotósok képzésében?
Újabb részleteket ismerhetünk meg az átalakuló szakképzési rendszerről. Közzétették az iskolarendszeren belüli oktatás keretében elérhető Fotográfus szakma „Képzési és kimeneti követelményeit”. A fotográfus képzés hamarosan kizárólag iskolarendszeren belül lesz elérhető, az idei évben, december 31-ig még indíthatók a régi rendszer szerinti képzések.
A beágyazás egy szerzői jogi kiskapu?
A fotósok engedélye nélkül is felhasználható az Instagramra feltöltött fotó, ha nyilvános a fotós oldala. Erről döntött a szövetségi bíróság, amely elutasította egy fotós követelését, akinek a kívánsága ellenére ágyazták be az Instagram fotóját egy online média és szórakoztató felületen.
Az oktatási célú szabad felhasználás
Pedagógusoknak, diákoknak, alkotóknak fontos a frissen kihirdetett rendelet, amely egyes szerzői jogi szabályokat módosít vagy kiegészít.
Az iskolai foglalkozások keretében a veszélyhelyzetet megelőzően is szabad volt felhasználni más szerzők műveit (fotóművészeti alkotásokat, filmrészleteket, irodalmi műveket, zeneműveket stb.), a megfelelő szabályok betartásával.
Tornaóra családlátogatással egybekötve
A digitális oktatásra áttérés miatt az elmúlt hetek slágertémája kétségkívül a diákoktól követelt fénykép- és videófelvételek voltak. Ezen felháborodott a szülők jelentős része, de még néhány diák is. A családunkban érintett diák egyszerűen kijelentette, hogy vállalja az elégtelent, de nem tölt fel magáról az internetre fényképet tornagyakorlat közben, még zárt felületre sem. Mert nem tudja, hogy ki látja, nem tudja, hogy meddig marad ott az a fénykép vagy videó. Mit válaszolhat erre a felelős szülő, aki egészen eddig azt tanította, hogy óvatosan tölts fel képet, mert ami az internetre felkerült gyermekem, az ott is marad?
Részletek NAIH 2019. évi beszámolójából
Hogyan fotózzunk a kórházakban? Miért ne lepődjünk meg, ha fotót készít rólunk az igazoltató rendőr? Miért szükségesek „jelentősebb indokok”, ha az önkormányzatok kamerát szereltetnek fel a székhelyükön?
Közzétette a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) a 2019. évi beszámolóját.
Egy fényképpel kezdődött
Engedély nélkül készített és a Facebookon nyilvánosságra hozott fényképfelvétellel kezdődött az az ügy, amelyben 100.000,-Ft-os adatvédelmi bírságot állapított meg a NAIH.
Butaság, ne osszátok meg!
Szólaljon meg a vészcsengő, ha magyartalanul megfogalmazott, helyesírási hibáktól hemzsegő, jognyilatkozatnak álcázott szöveg megosztására hívnak fel benneteket az ismerőseitek! A megosztásnak egyetlen eredménye lesz, mégpedig az, hogy néhányan furcsán tekintenek majd rátok, mert butaságokat tartalmaz a szöveg. Bizonyosan nem ez volt a célotok.
OKJ változások – fotósoknak
Érdemes kihasználni az utolsó, gyors lehetőségeket!
Nem mondunk újdonságot azzal, hogy a fotózás képesítéshez kötött tevékenység. A megfelelő képesítés megszerzésének népszerű és egyszerű módja az ún. OKJ-képzésekre történő beiratkozás.
OKJ-képzéseket a megfelelő engedély birtokában felnőttképzők is tarthattak.
A félreértett szimbólum
A copyright szimbólum napjainkban is népszerű, annak ellenére, hogy nem előírás a használata. Alkalmazása egy lehetőség arra, hogy a szerző üzenjen a nagyvilág felé. Mégis sokan gondolják úgy, hogy szabad préda az a mű, amely nem viseli magán a körbe foglalt C betűt. Ennek a tévhitnek is megvan a valóságalapja, tényleg létezett olyan időszak, amikor kötelező volt alkalmazni a jelet.
A Google néha nem a barátunk
Megmutathat olyan linkeket is az utánunk kíváncsiskodóknak, amit magunktól nem feltétlenül mutatnánk meg, sőt, egyáltalán nem tartozik idegenekre.
Ki keresett már rá a jelenlegi vagy leendő kollégája, osztálytársa, tanára, ismerőse nevére a neten? Szinte mindig találunk csemegének számító információkat, fényképeket más emberekről.
Azt mondta a Google, hogy használható a kép?
Hiszel neki?
Nagyszerű törekvés a szerzői jogok védelme érdekében a Google részéről az a beállítási lehetőség, amely kiszűrheti nekünk a szabadon felhasználható képeket. Az a benyomásunk, hogy a beállítás használatával jobbak az esélyeink arra, hogy elkerüljünk egy kellemetlen felszólítást vagy egy jogdíjfizetési kötelezettségről szóló csekket, de nem használhatjuk vakon az így talált képeket sem.
Kedves Kati Néni! Lépjen ki a csoportunkból!
A legtöbb szülőnek meg sem fordul a fejében, hogy az ártalmatlan Facebook-csoportokban foglalkozni kell az adatvédelmi szabályokkal. Pedig kell. Akkor is, ha a személyes adatainkra nem a közös óvodai csoportba vagy iskolai osztályba járó gyermekek szüleinek a beszélgetése jelenti a legmagasabb kockázatot.
Ahány ház, annyi szokás
Szabad fotózni egy állatkertben, egy múzeumban, egy kastélyban vagy a műjégpályán? Kell fizetni érte? Ezt a kérdést jártuk körbe.
GDPR online tréning fotósoknak
A legtöbb kérdés a fotósoktól az adatvédelmi területen érkezik hozzánk, ezért úgy döntöttünk, felelevenítjük a fotósoknak szóló képzésünket, kiegészítve az új információkkal, állásfoglalásokkal.
Ismét gondoltunk a virtuális asszisztensekre
A 2019-es VAM konferencián alig néhányan tették fel a kezüket, amikor megkérdeztük, ki érzi úgy, hogy adatvédelmi szempontból felkészült a vállalkozása?
Van értelme arcot kitakarni egy fotón?
Miért kockázunk ki egy arcot a fényképen?
Mert ez egy nagyszerű módja annak, hogy ne mutassuk meg valakinek az arcát. Esetleg nem kaptunk engedélyt a fénykép közzétételéhez, ámde nagyon szeretnénk azt megmutatni.
