A játékdrón fogalma

A játékdrón fogalmának meghatározása enyhe csalódást okozott több drónhasználó, különösen a DJI Tello (felszálló súlya mindössze 80 gramm) és a DJI Mini (felszálló súlya mindössze 249 gramm) használói körében. Vannak, akik abban reménykedtek, hogy a példaként említett eszközökre nem vonatkozik majd az egységes európai és a kiegészítő magyar szabályozás.
Share on facebook
Facebook
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email
Fotó: Serbi / Shutterstock

Amióta ismerjük az (EU) 2019/947 rendelet tartalmát,[1] sejthető volt, hogy nem teljesen megalapozott a bizakodás, több okból is:

  • Az említett drónok is fel vannak szerelve személyes adat rögzítésére alkalmas eszközzel, így az üzemben tartóknak súlyhatártól független előírásként szerepel a nyilvántartási kötelezettség az (EU) 2019/947 rendeletben.[2]
  • Nem rendelkeztünk egyértelmű fogalommeghatározással a játékdrónok vonatkozásában.
  • Ismert volt, hogy a magánélet védelme érdekében a tagállamok hozhatnak kiegészítő szabályokat, így például tilalmat rendelhetnek el valamennyi UAS-művelet,[3] vagy azok egy része tekintetében, előírhatnak különleges feltételeket az UAS-műveletekre, megkövetelhetik az előzetes műveleti engedélyt, meghatározhatják az UAS-osztályok körét, korlátozhatják az engedélyezett UAS-rendszerek körét, így előírhatják, hogy például csak a távoli azonosítási rendszerrel rendelkező UAS-ek engedélyezettek.[4]

A pilóta nélküli JÁTÉK légijármű fogalma

Ide sorolható minden drón, amely:[5]

  • a játékok biztonságáról szóló, 2009. június 18-i (EK) 2009/48 európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján játéknak minősül;
  • ÉS nem éri el a 120 gramm maximális felszálló tömeget;
  • ÉS nincs felszerelve adatrögzítő eszközzel;
  • ÉS nem képes 100 méternél nagyobb távolságra eltávolodni a távoli pilótától.

A kiemelt „ÉS” szóval arra kívántunk utalni, hogy valamennyi feltételnek együttesen kell fennállnia. Így például a már említett DJI Tello felszálló súlya mindössze 80 gramm, a gyártói leírás szerint a repülési távolság korlátja 100 méter,[6] könnyen abba a hibába eshetünk, hogy játékként tekintünk rá, hiszen a fenti felsorolásból két feltételnek is megfelel. Azonban a kis mérete ellenére is fel van szerelve kamerával, azaz adatrögzítő eszközzel, így nem tekinthető játéknak.

Mit jelent a visszautalás a 2009/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre?

A 2009/48/EK irányelv[7] valamennyi uniós ország számára kötelezően elérendő célkitűzésként állapítja meg a játékok biztonságát annak érdekében, hogy létrejöjjön a belső piac, és megszűnjenek a játékok tagállamok közti kereskedelmének akadályai. Az irányelv átültetésre került a hazai jogrendszerbe, ami azt jelenti, hogy hazai jogszabályban meghatározásra kerültek azok a rendeleti és közigazgatási rendelkezések, amelyek ahhoz szükségesek, hogy ennek az irányelvnek megfeleljünk.[8]

Az irányelv egyebek mellett a gyártók, importőrök, forgalmazók kötelezettségeit részletezi, tisztázza a felmerülő fogalmakat, és előírja, milyen jelzésekkel, figyelmeztetésekkel, leírásokkal kell ellátni a játékokat. A játékfogalom ezen része arra utal, hogy az alacsony felszálló súly, a kis repülési távolság, valamint az adatrögzítő eszköz hiánya, mint kritériumok, együttesen sem elegendők ahhoz, hogy valóban játéknak nevezhessük a kezünkbe kerülő kütyüt. A megfelelőségről azonban nem a drónpilótáknak vagy a drónt üzemeltetőknek kell gondoskodniuk, így mire egy üzletben megvásárolhatjuk az eszközt, már túl van a megfelelőségi vizsgálatokon.

Adat vagy személyes adat?

A hazai játékfogalom érdekessége, hogy „adatrögzítő” eszközt említ és nem „személyes adatok rögzítésére” alkalmas eszközt.

Az (EU) 2019/947 rendeletben rögzített nyilvántartási kötelezettséget előíró szabályban kifejezetten a személyes adat fogalma jelenik meg, így szól pontosan a jogszabály: az UAS-üzemben tartók nyilvántartásba vetetik magukat a „nyílt” kategóriájú műveletek végzésekor, ha a pilóta nélküli légijármű SZEMÉLYES ADATOK rögzítésére alkalmas érzékelővel felszerelt, kivéve, ha játék.[9]

A „személyes adat”: azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ.[10] A természetes személy alatt az embert értjük. Ha a drónfelvételen nem szerepel természetes személy, vagy azon egyetlen olyan adattal sem találkozunk, amely alapján azonosítható lenne a természetes személy, nem történik személyesadat-kezelés.

Az adatrögzítés véleményünk szerint egy tágabb fogalmi körre utal, tulajdonképpen bármi lehet adat, amiből információt szerzünk, nem kell, hogy természetes személyre vonatkozzon az így szerzett információ.

Tehát, míg az (EU) 2019/947 rendelet kizárólag a személyes adat rögzítésére helyezte a hangsúlyt, a hazai szabályozás saját értelmezésünk szerint ennél messzebbre tekint.

Mivel minden egyes pilóta nélküli légijárművet nyilvántartásba kell vetetnünk, ami nem játék, egybeolvasva a különböző rendelkezéseket, azt is mondhatjuk, hogy minden drónt nyilvántartásba kell vetetni, ami adatrögzítő eszközzel felszerelt, legyen az bármilyen adat, kivéve, ha játék.

Miért fontos meghatározni a játékdrón fogalmát?

A jelenleg ismert jogszabályokból tudhatjuk, HA JÁTÉKNAK MINŐSÜL A DRÓN:

  • Nem kötelező alsó korhatárt meghatározni a távpilóták esetében, ha a drón játéknak minősül.[11]
  • Lakott területen nem szükséges eseti légteret igényelni.[12]
  • Igénybe veheti a magyar légteret a játékdrón, az eszközt és az üzemben tartót sem kell a légiközlekedési hatóság nyilvántartásába bejelenteni.[13]

FORRÁSOK

[1] A BIZOTTSÁG 2019. május 24-i (EU) 2019/947 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE a pilóta nélküli légi járművekkel végzett műveletekre vonatkozó szabályokról és eljárásokról. (HL L 152., 2019.6.11. 45. o.)

[2] (EU) 2109/947 (16)-os preambulumbekezdés és 14. cikk (5) bekezdés a) pont, ii. alpont

[3] UAS: pilóta nélküli légijármű-rendszer, a pilóta nélküli légi jármű és az azt távolról vezérlő berendezés – (EU) 2019/947 2. cikk 1. pont

[4] (EU) 2109/947 15. cikk (1) bekezdés

[5] A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (Lt.) 71. § 50. pont – hatályba lép: 2021. január 1-jén

[6]  https://www.duplitec.hu/manuals/dji/tello/dji-tello-manuals-1.4-hu.pdf (2020. 12. 20.)

[7] Az Európai Parlament és a Tanács 2009/48/EK irányelve (2009. június 18.) a játékok biztonságáról (HL L 170., 2009.6.30., 1. o.)

[8] Bővebben lásd: a gyermekjátékok biztonságáról szóló 38/2011. (X. 5.) NGM rendelet

[9] (EU) 2109/947 (16)-os preambulumbekezdés és 14. cikk (5) bekezdés a) pont, ii. alpont

[10] GDPR 4. cikk 1. pont

[11] (EU) 2109/947 9. cikk (2) bekezdés

[12] Lt. 5. § (3) bekezdése alapján a magyar légtér lakott terület felett eseti légtér kijelölése esetén vehető igénybe a pilóta nélküli légijárművel végrehajtott UAS-műveletekhez. Kivéve, ha játéknak minősül a drón. – Hatályba lép: 2021. január 1-jén.

[13] Lt. 17. § (1)-(2)  bekezdései szerint a légiközlekedési hatóság nyilvántartást vezet a pilóta nélküli légijármű-rendszerekről, valamint a pilóta nélküli légijármű-rendszer üzembentartókról, a légijármű akkor veheti igénybe a magyar légteret, ha a légiközlekedési hatóság nyilvántartásba vette. Kivéve, ha a légijármű járműnek tekinthető. – Hatályba lép: 2021. január 1-jén.

Blog témák

További olvasnivaló