A szabadidős és a gazdasági célú drónhasználat

Mi tekinthető szabadidős célú drónhasználatnak és miért fontos megkülönböztetnünk a gazdasági célú drónhasználattól? Ezeket a kérdéseket járjuk körbe a mai bejegyzésben.
Share on facebook
Facebook
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email
Fotó: JaiSi / Shutterstock

Cikkünk kiegészítésre került a legfrissebb szabályokkal (2021. február 18-án).

Magyarországon a drónokkal (pilóta nélküli légijárművekkel) történő repülések száma éves szinten 2025-re akár a 10 milliós határt is súrolhatja. Ez 27.000 átlagos napi repülésnek felel meg. A repülések jelentős részét, mintegy 90%-át a hobbirepülések teszik majd ki (a maradék 10%-ba a kereskedelmi, ipari, állami repülések sorolhatók).[1]

Mi tekinthető hobbirepülésnek?

Az egységes európai drónszabályozás keretrendszerét lefektető (EU) 2019/947 rendelet nem tett kísérletet arra, hogy a hobbi célú, szabadidős tevékenységet magyarázza, vagy húzzon egy határvonalat a szabadidős és kereskedelmi célú drónhasználat között. Az értelmező rendelkezések között azonban találkozhatunk a „szabadidős” kifejezéssel azon a ponton, ahol a rendelet rögzíti, hogy a légijármű-modellező klubok vagy egyesületek szabadidős vagy sporttevékenységet is folytatnak (továbbá légi bemutatókat vagy versenyeket rendeznek).[2]

A hobbi vagy szabadidős drónhasználat pontos fogalmát az eddigi hazai szabályozás sem részletezte.

Miért fontos ismernünk a fogalmat?

Több okot is említhetünk:

  1. A légiközlekedésről szóló törvény (Lt.) alapján többletkötelezettség terheli azokat a légiközlekedési tevékenységeket, amelyeket pilóta nélküli légijárművel végeznek, és nem sport- vagy magáncélú a légi jármű alkalmazása. Ilyen esetben a tevékenység csak a légiközlekedési hatósághoz tett előzetes bejelentést követően folytatható.[3]
  2. A kötelező felelősségbiztosítás megkötésekor is találkozhatunk magáncélú és üzleti (kereskedelmi) célú biztosítási konstrukciókkal, célszerű a valós tevékenységünkkel összhangban álló biztosítást választani.
  3. Az eseti légtér kijelölése során külön nyilatkozatot kell benyújtanunk, amelyben jelöljük a drónhasználat célját, az UAS művelet rendeltetését (szabadidős, gazdasági, állami szerv feladatának végrehajtása érdekében végzett). A nyomtatvány letölthető innen.
  4. A MyDroneSpace applikáció használata során meg kell jelölnünk a repülés célját, ez lehet “magán”, “üzleti” vagy “egyéb” cél.

Mit jelent tehát a szabadidős célú és a gazdasági célú UAS művelet?

Az Lt. frissen kihirdetett módosítása során két új fogalommal gazdagodtunk, amelyek segítik a megértést.

Szabadidős célú UAS-műveletnek tekinthetjük a pilóta nélküli légi jármű kedvtelési célú, gazdasági célú használattal össze nem függő, és nem állami szerv feladatának végrehajtása érdekében végzett használatát.[4] Tipikusan a hobbifotósok, videósok, szabadidős tevékenységet (kirándulás, nyaralás) folytató családok, extrém sportolók, technológiai újdonságért rajongók drónhasználati tevékenysége sorolható ide.[5]

Gazdasági célú UAS-műveletnek tekinthetjük a pilóta nélküli légi jármű megrendelésre vagy saját célra történő, gazdasági tevékenységként végzett vagy gazdasági céllal összefüggő használatát, ideértve különösen a filmforgatást, a sajtótermékek előállítását vagy a kereskedelmi célból végzett képfelvétel készítését.[6]

A gazdasági célú UAS-művelet fogalmában említett példák felsorolása nem teljes körű, erre a „különösen” szófordulatból következtethetünk. Más tevékenység is gazdasági célú tevékenységnek minősíthető, így például ide tartozhat az épületek, hidak felmérése, vagy az objektumvédelem is.

Nem újonnan bevezetett fogalom a légisport, amely a légi járművel folytatott, nem gazdálkodási célú sporttevékenységet jelenti.[7]

Tehát, ha megrendelésre vagy a saját gazdasági céljainkkal összefüggésben fényképfelvételeket készítünk egy drónnal, a tevékenységünk nem szabadidős UAS-művelet, és valószínűsíthető, hogy kötelesek vagyunk az előzetes bejelentést megtenni.

Arra utaló jelek, hogy az előzetes bejelentés továbbra is elvárt, amennyiben nem sport- vagy magáncélú a légiközlekedési tevékenységünk:

  1. Az Lt.-ből nem került törlésre az előírás.
  2. Meghatározásra került a szabadidős célú és a gazdasági célú UAS-műveletek köre.

Fontos hangsúlyozni, hogy hivatalos tájékoztatás hiányában részünkről is csak feltételezésnek tekinthető, hogy a helyi tévé drónnal (is) készült kisfilmjének, vagy a drónfotósok reklámcélú felvételeinek készítésekor nem mellőzhető a bejelentés.

Hogyan működött eddig a bejelentés?

A mai napon (2020. december 31.) még nem ismert, hogy változnak-e a bejelentés részletei. Hivatalos tájékoztatás esetén frissítjük a bejegyzést, amíg nem érkezik hivatalos tájékoztatás, a jelenleg is ismert eljárásrendből kell kiindulnunk.

A bejelentés nem azonos az eseti légtér használati engedély igénylésével, hanem egy arra épülő, következő kötelező lépés. Miután megszereztük az engedélyt, még egy hivatalos kötelezettség vár ránk, mégpedig az előzetes bejelentés megtétele.

A bejelentéshez egy formanyomtatvány kell kitölteni (link: https://www.kozlekedesihatosag.kormany.hu/hu/dokumentum/122415 .

A bejelentést nem tudjuk megtenni:

  • ha nincs biztosításunk (ugyanis a felelősségbiztosítást igazoló kötvény másolatát csatolni kell a nyomtatványhoz);
  • vagy nem rendelkezünk eseti légtér használati engedéllyel, feltéve persze, hogy azzal rendelkeznünk kell, mert például lakott területen fotózunk. Az engedély másolatát is csatolni kell a nyomtatványhoz.

A bejelentést az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz tudjuk megtenni, az eljárás díj- és illetékmentes. A közlekedési hatóság tájékoztatása szerint  a bejelentés benyújtásának határideje: legkésőbb a tevékenység megkezdésének tervezett időpontja előtt 3 munkanappal. A bejelentést a mellékletekkel együtt erre az e-mail-címre kell elküldeni: caa@itm.gov.hu.

A bejelentés nyilvántartásba vételéről elektronikus úton ad visszajelzést a légiközlekedési hatóság, amíg ezt a visszajelzést nem kaptuk meg, a tevékenységet sem kezdhetjük meg, azaz nem szállhatunk fel a drónnal.

A hiányosan megküldött bejelentés azzal a következménnyel járhat, hogy a nyilvántartásba vételt megtagadja a hatóság.

Ha eltérünk a bejelentésben foglaltaktól, és ez a hatóság tudomására jut, a tevékenység végzését akár meg is tilthatják.

FORRÁSOK

[1] Dobi Sándor Gábor, Horváth Krisztina, Rohács Dániel: Drónok piacához köthető üzleti felhasználási lehetőségek áttekintése a szegmens aktualitásainak tükrében. Repüléstudományi közlemények XXXI. évfolyam, 2019. január 4.; http://real.mtak.hu/104507/1/RTK_2019_1_4_Dobi_Horvath_Rohacs.pdf (2020.08.30.).

[2] A BIZOTTSÁG 2019. május 24-i (EU) 2019/947 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE a pilóta nélküli légi járművekkel végzett műveletekre vonatkozó szabályokról és eljárásokról 2. cikk 10. pont

[3] A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (Lt.) 22. § (3) bekezdése és a 71. § 10. pont e) alpontja

[4] Lt. 71. § 55. pont

[5] Dobi-Horváth-Rohács i. m.

[6] Lt. 71. § 56. pont

[7] Lt. 71. § 14. pont

Blog témák

További olvasnivaló