Magánlaksértés a drónnal

Két új szabály mélyére ásunk le ebben a cikkben. Az ún. dróntörvény módosította a szabálysértési törvényt, 2021. január 1-jétől lépnek hatályba ezek a módosítások.
Share on facebook
Facebook
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email
Fotó: Miks Mihail Ignatz / Shutterstock

A cikkben jogszabálymódosítás miatt frissítés található!

A dróntörvény kihirdetéséről itt írtunk, a drónfotózásra is vonatkozó jogszabályok listája itt érhető el).

A jelenlegi módosítást megelőzően is szankciót helyezett kilátásba a szabálysértési törvény, amennyiben szabálytalanul használtuk a drónt. A már létező szabályok ismertetésétől ebben a cikkben eltekintünk, kizárólag az új szabályokra koncentrálunk. (Aki a téma iránt mélyebben érdeklődik, annak figyelmébe ajánljuk a szabálysértési törvény 228. §-át).

ELSŐ FONTOS MÓDOSÍTÁS

A magánlaksértésre vonatkozó szabályok kiegészítésre kerültek a következő mondattal:

„Aki pilóta nélküli légi jármű jogosulatlan használata során más lakásáról, egyéb helyiségéről, vagy ezekhez tartozó bekerített helyről jogosulatlanul hang- vagy képfelvételt készít, szabálysértést követ el.”[1]

A megfogalmazás alapvetően ingatlanokról szól. Jelenleg sem szabad befotózni más lakásába. A magánlaksértés a megfogalmazás szerint akkor állapítható meg, ha drónnal készítjük a felvételt. Ennek megfelelően a bármely más eszközzel, így például mobiltelefonnal, DSLR géppel, más fényképezőgéppel, kézi videókamerával engedély nélkül készített hang- vagy képfelvétel nem tartozik ebbe a szabályozási körbe.

Több engedélyt említ a szabály:

  • lakott területen a jogszerű drónhasználat egyik feltétele az eseti légtérhasználati engedély megléte,
  • továbbá külön engedéllyel kell rendelkeznünk a hang- vagy képfelvétel elkészítéséhez, amelyet értelemszerűen nem a légügyi hatóságtól szerzünk be.

Ne keverjük össze más szabályokkal ezt a szabályt!

A hazai fotós gyakorlatban kevésbé terjedt el, hogy az ingatlan tulajdonosától engedélyt kérünk a fotózásra. Komolyabb stockfotó oldalakon a képek mellé ezt az engedélyt is fel kell tölteni.[2]

Hallottunk már személyiségi jogokról, hallottunk már személyes adatok védelméről, szintén nagyon fontos szabályok, olyan felvételek esetén, amelyeken mindenekelőtt természetes személyek, azaz emberek szerepelnek. A tárgyak, a lakások, a kertek kisebb hangsúlyt kaptak, elvégre mi baj lehet abból, ha enteriőrfotót készítek valaki otthonáról? Mivel nem képmást fotózok, kicsi a valószínűsége, hogy személyes adatot rögzítek. A köztudatba kevésbé ment át, hogy a lakásokat, a személyes életteret sem fotózhatjuk kedvünk szerint. A drónszabályok hozták meg azt a változást, hogy felfigyeltünk erre a részletre is. Január 1-jétől, ha drónnal fotózzuk más lakását, az egyéb helyiségét, vagy az ezekhez tartozó bekerített helyet, és tesszük ezt engedély nélkül, akkor megállapításra kerülhet, hogy szabálysértést követtünk el.

Mit jelent a „más lakásáról” kifejezés?[3]

A lakás összefüggő helyiségcsoportokból áll, és emberek életvitelszerű ottélésére szolgál, zárható, komfortfokozatba sorolható. Szintén lakásnak minősül minden olyan zárt hely, amely rendeltetéséből adódóan emberi tartózkodásra szolgál, továbbá osztja a lakás sorsát az alkalmi, ideiglenes szállás, valamint az a helyiség, ami a lakáshoz szervesen kapcsolódik.

Példák, hogy még hol nem fotózhatunk jogosulatlanul, mert a lakásfogalomba tartozónak tekinthetők:

  • hétvégi ház,
  • üdülő,
  • éjjeli szálláshely,
  • kollégiumi szoba,
  • szállodai szoba,
  • padlás,
  • pince,
  • műhely.

Mit jelent az „egyéb helyiségéről” kifejezés?[4]

Egyéb helyiség a valamilyen tevékenység végzésére szolgáló ingatlan, ami kapcsolódik a lakáshoz (azaz az előző pontban felsoroltakhoz).

Példák a lakáshoz kapcsolódó egyéb helyiségekre:

  • garázs,
  • melléképület,
  • tároló,
  • füstölő,
  • présház.

Mit jelent „az ezekhez tartozó bekerített helyről” kifejezés?[5]

Ilyen helynek számít az olyan terület, amely a lakás vagy az egyéb helyiség rendeltetésszerű használatát egészíti ki, és amelynek elkülönítése a kívülállók számára jól felismerhető.

Példák a bekerített helyre, ezekről sem készíthetünk jogosulatlanul felvételt:

  • udvar,
  • kert.

Nagyon fontos szabály, hogy kell lennie valamilyen térhatárolónak, mint a kerítés, a fal, a sövény, ami alapján nyilvánvaló, hogy elkülönített helyről van szó, és az is fontos, hogy csak a bemenetelre szolgáló helyen (kapun át) lehet szabályszerűen bejutni a területre.

Mit nem sorolhatunk a fogalomhoz?[6]

A Nagykommentár szerint – nem megfeledkezve arról, hogy a kommentárszöveg a dróntörvény megjelenése előtt született és alapvetően a jogellenes bemenetelt, bennmaradást tiltotta eddig a tényállás – nem tartozik a fogalmi körbe például:

  • az állami vagy önkormányzati rendeltetésű helyiség;
  • a bárki számára látogatható intézmény vagy üzlet;
  • a gazdasági társaság irodája, raktára stb.

Azt azonban eddig is tudta minden fotós, hogy ha bemegyünk egy váróterembe vagy egy nagyáruházba, ott sem fotózhatunk engedély nélkül, az megtiltható, korlátozható a házirendben, valamint a fotózást tiltó táblák elhelyezése is gyakori. Emiatt messzemenő következtetést ne vonjunk le az utolsó felsorolásból.

Mit jelent az, hogy jogosulatlanul készítünk felvételt?

Azt jelenti, hogy nem kaptunk rá engedélyt attól, aki ezt engedélyezheti. Nem került rögzítésre a normaszövegben, hogy ki engedélyezheti a felvétel készítését és az engedélyezésnek mi az elfogadható formája. Logikusan feltételezhető, hogy a lakás tulajdonosának, használójának az engedélyét kell beszereznünk.

Probléma

Nem tudjuk, hogy hol húzódik az azonosíthatóság határa. Látképet készíthetünk egy városról, egy faluról, vagy csak egy utcáról? Egy konkrét ingatlan ne szerepeljen a felvételen, esetleg kettő, három? Általános, kifejezetten egy lakásra, kertre nem jellemző részletek rögzíthetők, pl. almafák sora a kertben?

Nincs kifejezetten ehhez az új szabályhoz kapcsolódó joggyakorlat, amire támaszkodhatunk. A személyiségi jogok területéről jól ismert a kivétel, amely lehetővé teszi, hogy a képen szereplő természetes személy engedélye nélkül készítsünk felvételt.[7] (Ismét hangsúlyozzuk, tömegfelvétel emberekről készíthető, az új szabály nem az emberek ábrázolásáról szól).

A tömegfelvétel fogalmát a bírói gyakorlat tölti ki tartalommal, ezért kiemelünk néhány mondatot a bírói gyakorlatból:

  • Ha a kép nyilvános helyen készül úgy, hogy azt észlelik, és a felvétel nem egyediesített, nem fókuszál valamely egyénre, vagyis senki nincs, aki ily módon kitűnne a többiek közül, a hozzájárulás lényegében megadottnak tekinthető.[8]
  • A „józan ész szabályai szerint” kell eldönteni, mi tekinthető tömegfelvételnek, „ha a képre pillantva nem az egyének külön-külön hívják fel magukra a figyelmet, hanem mint sokaság vannak jelen, tömegfelvételről van szó”.[9]
  • „A képmás nyilvánosságra hozatalának tilalma nem vonatkozik a nyilvános eseményekről, rendezvényekről, táj- és utcarészletekről készült felvételekre, amikor tehát az ábrázolás módja nem egyéni, amikor a felvétel összhatásában örökít meg a nyilvánosság előtt lezajlott eseményeket.”[10]

A fentiek alapján okkal merül fel bennünk a kérdés, hogy akkor is szabálysértést követhetünk-e el, ha nem egyedileg valakinek a lakását, egyéb helyiségét, vagy az ezekhez tartozó bekerített örökítjük meg, hanem egy összhatást mutatunk be? Nagy a valószínűsége, hogy hasonlóan a más eszközzel készített fotózásokhoz, ebben a témakörben is a képről-képre történő mérlegelés szabálya fog érvényesülni és a későbbi gyakorlat munkálja ki a részleteket, amelyeket zsinórmértéknek tekinthetünk.

Magánindítvány

Magánlaksértés miatt szabálysértési eljárásnak csak magánindítványra van helye.[11]

Alapvetően a sértett (aki engedélyezheti a felvétel készítését, de ilyen engedélyezés nem történt) jogosult magánindítványt előterjeszteni. A magánindítvány hiánya a szabálysértési eljárás lefolytatását akadályozó ok.

A magánindítvány fontos szabályai:[12]

  • A magánindítvány benyújtójának (előterjesztőjének) bármely olyan nyilatkozatát, amely szerint az eljárás alá vont személy szabálysértési felelősségre vonását kívánja, magánindítványnak kell tekinteni.
  • Ha a szabálysértési eljárás megindítását követően derül ki, hogy a cselekmény csak magánindítványra büntethető, a magánindítvány előterjesztésére jogosult személy nyilatkozatát be kell szerezni.
  • Az előterjesztés határideje 30 nap, de ezt attól a naptól kezdve kell számolni, amelyen a magánindítvány előterjesztésére jogosult tudomást szerzett az eljárás alá vont személy kilétéről (vagy a felhívásról, ha a hatóság kéri be a nyilatkozatát).
  • A határidő jogvesztő, elmulasztása esetén nincs helye igazolásnak.
  • Visszavonható a magánindítvány mindaddig, amíg a hatóság (bíróság) érdemi döntést nem hozott.

Hasznos információ

UPDATE: magánlaksértés miatt indult szabálysértési eljárásban 2021. január 1. napjától már nem kell illetéket fizetni.

A magánlaksértés miatt indult szabálysértési eljárás illetéke 3 000 forint, az ilyen eljárásban hozott büntetést vagy intézkedést alkalmazó határozat elleni kifogás, valamint az eljárást megszüntető határozat elleni panasz illetéke 3 500 forint.[13]

MÁSODIK FONTOS MÓDOSÍTÁS

Kiegészült a szabálysértési törvény a „Pilóta nélküli légijárművel végzett jogosulatlan tevékenység” tényállásával.[14]

Ennek értelmében, aki lakott terület felett pilóta nélküli légijárművet jogosulatlanul használ, szabálysértést követ el. Helyszíni bírságot kiszabhat vele szemben a hivatásos katasztrófavédelmi szerv hivatásos ügyintézője is (tehát nemcsak ő, a rendőrség is kiszabhat helyszíni bírságot).

A lakott terület fogalmáról itt írtunk.  Még nem ismert, hogyan lehet pontosan megállapítani drónpilótaként a nem teljesen nyilvánvaló helyzetekben (pl. sportpálya a város közepén, nagyáruház parkolója, vagy erdősáv a város szélén), hogy lakott területen tartózkodunk-e.

Lakott területen eseti légtérhasználati engedéllyel használható a drón. Az engedélyeztetés szabályai várhatóan megváltoznak, a részletek még nem ismertek.

Fiatalkorú drónpilótákra speciális szabályok vonatkoznak

Fiatalkorúval szemben pénzbírságot vagy helyszíni bírságot csak akkor lehet kiszabni, ha a fiatalkorú annak megfizetését vállalja. Helyszíni bírság törvényes képviselő jelenléte nélkül nem szabható ki.[15]

Fiatalkorú az a személy, aki a szabálysértés elkövetésekor a tizennegyedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat még nem.[16]

A „nyílt” és „speciális” kategóriába tartozó UAS-műveleteket végző távpilóták alsó korhatára 16 év.[17] Az alsó korhatárt a tagállamok lejjebb vihetik, kategóriától függően négy, illetve két évvel. Ilyen hazai intézkedés nem ismert jelenleg, induljunk ki abból, hogy Magyarországon is 16 év az alsó korhatár. Ha a drónpilóta, drónfotós még nem töltötte be a 18. életévét, vele szemben kizárólag a törvényes képviselő (jellemzően a szülő) jelenlétében szabható ki helyszíni bírság. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy következmények nélkül marad a cselekmény, ugyanis a szabálysértési eljárás megindulhat, ennek keretében szankció is megállapításra kerülhet.

FORRÁSOK

[1] A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (Szabs. tv.) 166. § (1a) bekezdése – hatályba lép: 2021. január 1-jén

[2] Lásd Shutterstock, ha kép mellett ezt a feliratot látjuk: „A Shutterstock Inc. rendelkezik az aláírt tulajdoni engedéllyel.”, az azt jelenti, hogy a fotó mellé feltöltésre került egy engedély is pl. a lakás tulajdonosától.

[3] A fogalom magyarázatának forrása: Cserép Attila: Nagykommentár a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértés nyilvántartási rendszeréről szóló 2012. évi II. törvényhez. – Wolters Kluver Kft., Budapest, 2020 – a kommentár utolsó időállapota: 2020. július 1. – Szabs tv. 166. §-ához

[4] A fogalom forrása: I.m. Nagykommentár Szabs tv.

[5] A fogalom forrása: I.m. Nagykommentár Szabs tv.

[6] A fogalom forrása: I.m. Nagykommentár Szabs tv.

[7] A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2:48. §-a

[8] BDT2019. 4001.

[9]  Kommentár a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényhez – Szerkesztette: Vékás Lajos / Gárdos Péter; Wolters Kluwer Kft., Budapest 2014, 2016, 2018 (Ptk. 2:48. §-ához)

[10] BH1985. 17.

[11] Szabs tv. 166. § (2) bekezdés

[12] Szabs tv. 79. § és I.m. Nagykommentár Szabs tv. (kommentár a 79. §-hoz)

[13] Az illetékekről szóló 1999. évi XCIII. törvény melléklete – I. A szabálysértési eljárás illetéke - nem hatályos: 2021. január 1.

[14] Szabs. tv. 229. § - hatályba lép: 2021. január 1-jén

[15] Szabs tv. 27. § (3) bekezdés

[16] Szabs tv. 27. § (1) bekezdés

[17] (EU) 2019/947 rendelet 9. cikk

Blog témák

További olvasnivaló