Üres telken gyakorolhatunk?

Hobbi és kezdő drónosként eddig sem a családi házak között játszadoztunk a drónnal, hanem vadásztunk az elhagyott, lakatlan területekre a városban, ahol élünk. Néha városon kívül. Külön jogszabály nélkül is tiszteletben tartottuk mások magánszféráját, nem mellesleg a biztonsági megfontolások is ezt indokolták.
Share on facebook
Facebook
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email
Fotó: RM/Merosus

Most azonban nem tudjuk, hová kell majd légteret igényelnünk. Annyi mást sem tudunk, miért pont ezen aggódunk? Mert még egyszer sem láttuk hivatalosan leírva, hogy mit tekinthetünk lakott területnek (igen a KRESZ szabályokat mi is ismerjük, ott tényleg használatos a fogalom, de a közúti közlekedésre vonatkoztatva).

Minden településen találunk sűrűn, kevésbé sűrűn lakott területeket, ahogy olyanokat is, ahol senki sem lakik (senkinek sincs bejelentett lakóhelye). A jogalkotó a magánélet védelmével indokolja a szabályt, amely szerint lakott terület feletti drónhasználat során kötelező az eseti légtérhasználati engedély igénylése. Ha ezt elmulasztjuk, azaz engedély nélkül használjuk a légteret, akkor szabálysértést, magánlaksértést követhetünk el. Kivéve, ha játéknak tekinthetjük a drónt. (A játékdrón fogalmáról itt írtunk.)

Mi a jogalkotó szándéka? Teljes településeket az ellenőrzése alá vonni? Esetleg előfordulhat, hogy egy falu vagy város egyes részein engedély nélkül is lehet a nyílt kategóriába[1] tartozó műveleteket végezni? Mert nem él ott senki és lakások sincsenek? Mint például az üres sportpályák, az üres parkolók, az ipariparkok, a csónakázó tó, a kegyeleti park

A frissen kihirdetett (kapcsolódó írásunk itt olvasható)  törvénymódosításhoz készült indokolás több esetkör között tesz különbséget, attól függően, hogy készítettünk-e felvételt a drónnal a lakott terület felett, és azon mi látszik:

  • ha nem készítünk felvételt a drónnal, de lakott terület felett engedély nélkül használjuk a légteret, a jogosulatlan használat önmagában szankcionálandó, azaz számolnunk kell kellemetlen következményekkel, amelyeket az illetékes hatóság állapít meg;
  • ha készítünk felvételt, de „azon lakás, egyéb helyiség stb. NEM szerepel”, szintén önmagában szankcionálandó a cselekményünk;
  • ha készítünk felvételt és azon más lakása, egyéb helyisége, az azokhoz tartozó bekerített helye, vagy az ott tartózkodók láthatóak, akkor bizony magánlaksértést követhetünk el (feltéve, hogy engedély nélkül készült a felvétel);
  • ha az érintett ahhoz hozzájárult, vagy kifejezetten ő ad megbízást a felvétel készítésére, akkor nem minősül jogosulatlannak a felvétel készítése, természetesen ezesetben is szükséges lakott terület felett az eseti légtérhasználati engedély megléte.

A törvénytervezet indokolása szerint az eseti légtér kijelölésére irányuló eljárás biztosítja, hogy ellenőrizhető keretek között történjen lakott területen a drónhasználat.

A szabályozás néhány gyakorlati problémája:

  • nem tudjuk pontosan, mit értünk lakott terület felett;
  • nem ismert olyan specifikus térkép, amelyről meg tudjuk állapítani, hol húzódik a lakott terület határa;
  • néhány nappal a szabályok kötelező alkalmazása előtt sem tisztázott, hogyan módosul az eseti légtérhasználati engedély igénylésének a szabályrendszere.

A lakott terület fogalma anélkül jelenik meg a vonatkozó jogszabályban, hogy azt magyarázná a jogalkotó. Hagyományosan az értelmező rendelkezések között fontos lenne szerepeltetni egy saját definíciót, vagy ennek hiányában legalább egy utalást más jogszabály fogalomrendszerére. Ilyen utalással még nem találkoztunk.

Amíg a jogalkotó nem tisztázza a kérdést, marad a találgatás. Mindenkit óva intünk attól, hogy saját elméleteket gyártson. A kérdés tisztázása létfontosságú a hatóságok részéről is, elvégre az ellenőrzés alapját is képezi annak megállapításakor, hogy jogosulatlan drónhasználat történt-e, vagy sem.

Tévútra vezethet, ha egyesével fellapozunk más jogszabályokat, és irányadónak tekintjük a más területekre vonatkozó azonos vagy hasonló fogalmakat. Mi is átlapoztuk ezeket, konzultáltunk szakértővel, nem lettünk okosabbak, és megtippelni sem tudjuk, melyik fogalomrendszert használhatják a drónpilóták, mert valójában egyik sem segíti teljeskörűen a drónhasználókat. Azt logikusan feltételezhetjük, hogy lakóházas övezetekben szükséges lesz eseti légtérhasználati engedélyt igényelni. A problémát a mezőkön, erdőkben megbúvó egy-egy lakóház jelenti, legyen az lakott vagy lakatlan. Ugyanígy kérdéses, hogy egy konkrét településen belül például a sportpályák, a gazdasági épületek, az ipari park, vagy a fákkal beültetett parkok feletti repülés kivételt jelenthetnek-e.

Néhány napja megjelent azonban egy YouTube videó „ITT a HIVATALOS DRÓNAPP” címmel, amelyben elhangzottak az applikáció működését érintő, fontosnak tűnő, az alábbiakban szó szerint idézett mondatok:

„az appal nem lesz majd lehetőségünk lakott terület környékén felszállni” (lásd: 6:10-től),

„még csak jelzést sem ír, hogy nem, haver, itt tilos, azt majd valamelyik frissítés fogja csak tartalmazni, január közepétől kezdve fog szólni, hogy lakott területen tilos felszállni, merthogy az utolsó pillanatban döntöttek úgy, hogy a lakott területű repüléshez majd megint eseti légtért kell kérni, pontosan úgy, mint eddig” (lásd: 6:42-től).

Az applikáció valóban segíteni fog nekünk, de csak január közepétől? Rendkívül felhasználóbarát megoldás lenne. Az applikációban melyik jogszabály alapján kerül bejelölésre a lakott terület?

Kérdéseinket elküldtük a HungaroControl Zrt. Kommunikációs és Kormányzati Kapcsolatok Igazgatóságának. Válaszukból változtatás nélkül közöljük az alábbi részletet:

„A mydronespace mobilalkalmazás célja a drónpilóták helyzettudatosságának segítése. Az alkalmazás használatával a drónpilóták számára azonnal láthatóvá válnak a légtérkorlátozások, illetve a környezetükben történő többi dróntevékenységről is értesülhetnek. Az alkalmazás tehát a légi forgalom és a légterek státusza szempontjából ad segítséget a felhasználóknak, a lakott és nem lakott területek elkülönítése nem tartozik az alkalmazás szolgáltatásai közé.

Az alkalmazás hamarosan, várhatóan január 1-jét megelőzően elérhető lesz a Google Play és AppStore alkalmazásáruházakban, használata azonban a jogszabály hatályba lépésétől lesz kötelező.”

 

Blog témák

További olvasnivaló