Aki a képen szerepel, megengedte nekem, hogy kitegyem ide ezt a képet? Vagy épp most sértem meg a személyiségi jogait?
Több, mint negyven éve készült ez a fotó. Kell egyáltalán a kérdéssel foglalkozni? Sokkal egyszerűbb lenne túllépni rajta és meggyőzni magunkat, hogy „úgysem ismerhető fel a kislány”, vagy „ha magára ismer, úgysem tesz semmit, legfeljebb kéri, hogy töröljük”. Miért is kérné? Nem olyan nagy ügy, hogy kikerült egy régi kép! – gondolhatnánk.
De bizony az! Komoly üggyé is válhat egy-egy régi fénykép nyilvánosságra hozatala! Megtörtént eset, hogy 40 éves fotó nyilvánosságra hozatala miatt kártérítést kellett fizetni a képen szereplő kislány részére.[1]
A történet röviden: egy hivatásos fényképész megőrizte a munkáit, ahogy teszi ezt minden fotós. Később az archívum kezelője, aki egyébként a fényképész gyermeke volt, értékesített egy felvételt. A felvételen napszemüvegben(!) szereplő kislány időközben felnőtt nővé cseperedett. Majd döbbenten látta viszont a gyermekkori fényképét reklámanyagokban, a vásárló honlapján és a plakátkiállításon. Ő lett ugyanis egy fesztivál arca.
Nem adott ehhez hozzájárulást.
A fényképet úgy értékesítette az archívum kezelője, hogy nem állt rendelkezésre a hozzájárulás. Miért nem volt hozzájárulás? Logikus, észszerű okból: gyakorlatilag lehetetlen beszerezni a hozzájárulást egy évtizedekkel korábban készült fénykép esetén. Nem álltak rendelkezésre elérhetőségi adatok, és a kép felhasználásakor már középkorú hölgy kislánykori fényképét legfeljebb az ismerheti fel, aki magát az eredeti felvételt is ismerte.
Az ügyben másodfokon eljáró bíróság (Fővárosi Ítélőtábla) ezeket az érveket (sem) fogadta el döntése meghozatalakor, kimondta ugyanis:
- hogy ténylegesen nehézségekbe ütközhetett a hozzájárulás beszerzése,
- ez azonban nem mentesítő körülmény, a jogsértés megtörtént,
- akkor járt volna el helyesen a jogsértő, ha a felvételt NEM HASZNÁLJA FEL,
- elegendő, ha a szűk családi, baráti kör vagy néhány hozzátartozó számára azonosíthatóvá válik a képen szereplő kislány.
Következetes abban az ítélkezési gyakorlat, hogy a fénykép nyilvánosságra hozatalához be kell szerezni a képen szereplő személy hozzájárulását. Láthattuk, hogy ez évtizedekkel korábban készült képek esetén is így van. Mi a helyzet a 100 évesnél is öregebb képekkel? Vagy azokkal a képekkel, amelyeken a szereplők már nem élnek?
Nincs két egyforma ügy. Nincs két egyforma helyzet. Amit a régi fotóink esetén tehetünk: mérlegelünk. Képről-képre, mielőtt eladjuk vagy kitesszük. A mérlegelés tárgya: cselekedetemmel sérülhet-e a képen szereplő személy személyiségi joga, vagy ez kizárt? Amennyiben halvány esély is van a jog sérülésére, inkább ne tegyük ki, ne adjuk el a képet.
