A legelső kiállítást, amin bemutathattam néhány képet, a fotósiskola szervezte, ahol az alaptanfolyamot végeztem (Foto Art Fotósiskola). Mindent kitaláltak és megoldottak helyettünk, ezért csak egyetlen kérdés motoszkált bennem:
Fel kell-e írni a nyomtatott képek hátuljára a szerzőt? (Mondhatni, ez a kérdés digitális képek esetén lényegtelen.)
Festmények hátulján szokás elhelyezni néhány sorban információkat, mint a művész neve, kép mérete, kép címe, mikor készült, mi a felhasznált anyag.
Vajon ezt a nyomtatott fényképekre is rá kell írni?
Nos, erre jogszabályi előírás nincs. Jelentősége fényképfelvételek esetén akkor lehet, ha egy, vagy csak néhány példányban állítjuk elő (nyomtatjuk ki, hívjuk elő) a műpéldányt.
A fontossága abban áll, hogy a szerző és a műve közötti kapcsolat megmarad akkor is, ha a műpéldány kikerül a szerző birtokából. A szerzőnek (fotósnak) érdekében állhat, hogy a műpéldány ismételten visszakerüljön hozzá, mert például kiállításra kerül a mű.
A kiállításokra vonatkozó néhány szabály:
1. A műpéldány tulajdonosának kötelezettsége
A kiállítás joga olyan jog, amely szerepel a szerzői jogi törvényben. Eszerint az alkotás (műpéldány) tulajdonosa köteles a szerzői jog gyakorlása végett IDŐLEGESEN a szerző rendelkezésére bocsátani a műpéldányt, ha ez a tulajdonos méltányos érdekét nem sérti. Pontosan úgy kell érteni ezt a szabályt, ahogy első olvasásra tűnik. Kinyomtatom vagy előhívom egy példányban a nagy művet, eladom, elajándékozom stb. Ezáltal lesz egy tulajdonosa a képnek. Ez a példány díszíti valakinek a szobáját, az irodáját, esetleg egy galéria falán lóg. Onnan a tulajdonos köteles leemelni és átadni a szerzőnek azért, hogy ő kiállíthassa, kivéve, ha ez a méltányos érdekeit sérti.
A szerzőnek és a műpéldány tulajdonosának javasolt előre megegyeznie a részletekről (hol és mikor kerül sor a kiállításra), továbbá a szerzőnek biztosítania kell a műpéldány épségét és gondoskodnia kell a szállításról.
2. A szerző beleegyezése
A fotóművészeti alkotások kiállításához a szerző beleegyezése szükséges, amennyiben nem közgyűjteményben őrzött műről beszélünk.
3. A szerző nevének feltüntetése
Az alkotás kiállítása során a szerző nevét fel kell tüntetni. „El sem képzelhető, hogy itt elmaradjon.” – a szerzői jogi törvényhez kapcsolódó kommentár szerint. (A névfelüntetésre vonatkozó szabályokról itt és itt írtunk már.)
4. Az alkotáson szereplő természetes személy hozzájárulása
Ha természetes személy szerepel a kiállításra szánt képen, a hozzájárulása a kiállításhoz ugyanúgy szükséges, mintha a honlapomon vagy a közösségi oldalamon szeretném nyilvánosságra hozni a képet.
Különbség van kiállítás és kiállítás között.
A nyilvánosság számára nem nyitott kiállítások ritkán jutnak eszünkbe, ha meghalljuk a szót, hogy kiállítás. Például a vállalati csarnokban vagy folyosókon elhelyezett képek is kiállításnak minősülnek, akkor is, ha csak az ott dolgozók tekinthetik meg. A nem nyilvános kiállításokra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a nyilvános – kávézókban, éttermekben, galériákban, más nyilvános helyszíneken történő – kiállításokra, tehát a fent felsoroltak.
Nem mindegy az sem, hogy milyen célból történik a képek falra függesztése és bemutatása.
A műkereskedelmi üzletek és galériák bemutatásának célja az értékesítés. Jellemzően az itt elhelyezett műpéldányok már nem a szerző tulajdonában állnak. A szerző hozzájárulását tehát nem szükséges beszerezni az itt történő „kiállításhoz”, mert azzal a tulajdonost korlátozná a tulajdonosi jogok gyakorlásában. Tegyük fel, hogy nem engedélyezi, így az értékesítésre szánt alkotást nem lehetne bemutatni a leendő vásárlónak.
Amennyiben a kereskedő nem értékesítési célból állítja ki a képeket, természetesen be kell szereznie a hozzájárulást a szerzőtől.
