Amit a kiállításokról fotósként tudni érdemes

Objektív hétfő 8/12. rész Amikor a képeim kiállításon szerepelhetnek, természetesen nekem sem az jut eszembe először, hogy létezik-e a kiállításokra vonatkozó jogi előírás. Mondhatni, az összes jogszabály kiesik a fejemből. A mekkora méret, melyik nyomda, mit kell állítgatni a képen nyomtatás előtt, milyen papírra, hogyan lesz felakasztva a kiállítótérben kérdések ezerszer fontosabbnak tűnnek. Ezeken is túl tesz a pánik, hogy melyik az elég jó kép?! Természetesen egyik sem.
Facebook
LinkedIn
Email
Illusztráció: RM / Merosus

A legelső kiállítást, amin bemutathattam néhány képet, a fotósiskola szervezte, ahol az alaptanfolyamot végeztem (Foto Art Fotósiskola). Mindent kitaláltak és megoldottak helyettünk, ezért csak egyetlen kérdés motoszkált bennem:

Fel kell-e írni a nyomtatott képek hátuljára a szerzőt? (Mondhatni, ez a kérdés digitális képek esetén lényegtelen.)

Festmények hátulján szokás elhelyezni néhány sorban információkat, mint a művész neve, kép mérete, kép címe, mikor készült, mi a felhasznált anyag.

Vajon ezt a nyomtatott fényképekre is rá kell írni?

Nos, erre jogszabályi előírás nincs. Jelentősége fényképfelvételek esetén akkor lehet, ha egy, vagy csak néhány példányban állítjuk elő (nyomtatjuk ki, hívjuk elő) a műpéldányt.

A fontossága abban áll, hogy a szerző és a műve közötti kapcsolat megmarad akkor is, ha a műpéldány kikerül a szerző birtokából. A szerzőnek (fotósnak) érdekében állhat, hogy a műpéldány ismételten visszakerüljön hozzá, mert például kiállításra kerül a mű.

A kiállításokra vonatkozó néhány szabály:

1. A műpéldány tulajdonosának kötelezettsége

A kiállítás joga olyan jog, amely szerepel a szerzői jogi törvényben. Eszerint az alkotás (műpéldány) tulajdonosa köteles a szerzői jog gyakorlása végett IDŐLEGESEN a szerző rendelkezésére bocsátani a műpéldányt, ha ez a tulajdonos méltányos érdekét nem sérti. Pontosan úgy kell érteni ezt a szabályt, ahogy első olvasásra tűnik. Kinyomtatom vagy előhívom egy példányban a nagy művet, eladom, elajándékozom stb. Ezáltal lesz egy tulajdonosa a képnek. Ez a példány díszíti valakinek a szobáját, az irodáját, esetleg egy galéria falán lóg. Onnan a tulajdonos köteles leemelni és átadni a szerzőnek azért, hogy ő kiállíthassa, kivéve, ha ez a méltányos érdekeit sérti.

A szerzőnek és a műpéldány tulajdonosának javasolt előre megegyeznie a részletekről (hol és mikor kerül sor a kiállításra), továbbá a szerzőnek biztosítania kell a műpéldány épségét és gondoskodnia kell a szállításról.

2. A szerző beleegyezése

A fotóművészeti alkotások kiállításához a szerző beleegyezése szükséges, amennyiben nem közgyűjteményben őrzött műről beszélünk.

3. A szerző nevének feltüntetése

Az alkotás kiállítása során a szerző nevét fel kell tüntetni. „El sem képzelhető, hogy itt elmaradjon.” – a szerzői jogi törvényhez kapcsolódó kommentár szerint. (A névfelüntetésre vonatkozó szabályokról itt és itt írtunk már.)

4. Az alkotáson szereplő természetes személy hozzájárulása

Ha természetes személy szerepel a kiállításra szánt képen, a hozzájárulása a kiállításhoz ugyanúgy szükséges, mintha a honlapomon vagy a közösségi oldalamon szeretném nyilvánosságra hozni a képet.

Különbség van kiállítás és kiállítás között.

A nyilvánosság számára nem nyitott kiállítások ritkán jutnak eszünkbe, ha meghalljuk a szót, hogy kiállítás. Például a vállalati csarnokban vagy folyosókon elhelyezett képek is kiállításnak minősülnek, akkor is, ha csak az ott dolgozók tekinthetik meg. A nem nyilvános kiállításokra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a nyilvános – kávézókban, éttermekben, galériákban, más nyilvános helyszíneken történő – kiállításokra, tehát a fent felsoroltak.

Nem mindegy az sem, hogy milyen célból történik a képek falra függesztése és bemutatása.

A műkereskedelmi üzletek és galériák bemutatásának célja az értékesítés. Jellemzően az itt elhelyezett műpéldányok már nem a szerző tulajdonában állnak. A szerző hozzájárulását tehát nem szükséges beszerezni az itt történő „kiállításhoz”, mert azzal a tulajdonost korlátozná a tulajdonosi jogok gyakorlásában. Tegyük fel, hogy nem engedélyezi, így az értékesítésre szánt alkotást nem lehetne bemutatni a leendő vásárlónak.

Amennyiben a kereskedő nem értékesítési célból állítja ki a képeket, természetesen be kell szereznie a hozzájárulást a szerzőtől.

FORRÁSOK

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 69. §; 72. §

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2:48. §

Nagykommentár a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvényhez (szerkesztette: Gyertyánfy Péter); (online). In Ügyvéd Jogtár, Wolters Kluver Kft., Budapest

Szerzői jog mindenkinek – Szerkesztette: Legeza Dénes; Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, 2017; 176–177. oldal

Blog témák

További olvasnivaló