Nézzetek csak körül az édességes pultnál, ha vásárolni mentek! Szinte minden csomagolás szerzői jog által védett alkotást tartalmaz. Egy festmény a Mozart golyó / tallér bevonó papírján, szintén festmény néhány Szamos marcipán csomagolásán, portréfotót találtok a Kinder csoki borításán, termékfotót és állatportrét a Macskanyelv dobozán.
Fényképek a javából, ismeretlen szerzőkkel.
Néhány éve jelent meg a HVG-n egy cikk, amely szerint „Fény derült a Kinder csoki nagy rejtélyére”. Nem, nem arra a rejtélyre, amire fotósként kíváncsiak lennénk. Az internetezőket az a kérdés tartotta lázban, hogy ki a modell a csomagoláson. Azt azonban továbbra sem tudjuk, ki fotózta le a bolognai Matteo Farnetit.
Most akkor szerzői jogot sért minden csokigyár, amiért nem tüntette fel a fotós nevét?
Az a szép a jogszabályokban, hogy amit biztosan tudunk, az sem mindig biztos. Mindig produkál az élet olyan körülményt, amely miatt nem, vagy csak nehezen tudjuk alkalmazni a fő szabályokat.
A névfeltüntetés hiánya is bocsánatos bűn néha. Szerencsére nagyon szűk a kivételek köre. Egyről korábbi cikkünkben is írtunk. A fotós kérheti, hogy ne tüntessék fel a nevét, ilyenkor nem követ el szerzői jogsértést, aki felhasználja a képet. (Ezt úgy nevezzük helyesen, jog az anonimitáshoz).
Előfordulhat az is, hogy a felhasználó legjobb szándéka ellenére is lehetetlennek tűnik a névfeltüntetés. Hogy mutatna egy fényképes esküvői meghívón a fotós neve? Elfogadható, sőt kívánatos, ha mellőzik a meghívókról.
Fényképes belépőkártyán? Képzeljük csak el! A gyári belépőkártyán ott a portrém és a nevem: Gyári Dolgozó, fotó: Gyári Dolgozók Fotográfusa. Nem elvárható. (A személyi igazolványt és egyéb személyazonosító igazolványokat itt szándékosan nem hozom fel példának, a kép készítésének technikája miatt, azok a felvételek nem állnak szerzői jogi védelem alatt).
Maradjunk a tárgynál! Karácsonyi ajándékba fényképes takarót szeretnék adni a gyermekeimnek. Profi fotós képeivel, kifejezetten ezért mentünk el az akciós ünnepi fotózásra. Szeretném, ha ez a takaró a családunkról szólna. Feltételezem, bármelyik fotós megérti, hogy mellőzöm a névfeltüntetéshez való jogát. Természetesen, ha a takarót megmutatom a nagyközönségnek, például kiteszem az Instára, nem mulasztom el megjelölni a fotóst, akinek a képei nélkül más lenne ez a becses ajándék.
Léteznek tehát méltányolható, elfogadható kivételek a névfeltüntetéshez való jog tekintetében. Ilyen jellegű kivételekkel bírói döntésben is találkozunk, amelyben TECHNIKAI KORLÁTKÉNT hivatkozott ezekre a bíróság. Minden felhasználás esetén egyedileg kell mérlegelni, hogy technikai korlátba ütközünk-e. A józan ész szabályai szerint. Katalógusok esetén elfogadott szokás például, hogy nem a kép közvetlen környezetében, hanem az impresszumban jelölik a fotóst, de jelölik!
Ha valódi technikai akadálya van annak, hogy feltüntessük a fotós nevét, nem kell attól félnünk, hogy a név feltüntetésének mellőzésével szerzői jogot sértünk. Ezt is érdemes a felhasználási szerződésbe foglalni, amelyet eleve minden fotózásnál megkötünk, függetlenül attól, hogy épp almákat vagy embereket fotózunk megrendelésre.
