Mi jut eszünkbe és milyen tanácsokat kapunk, ha a bulifotónk kikerül az internetre, holott nem a nyilvánosságnak szántuk a felvételt? Sőt, nem is sejthettük, hogy készültek felvételek.
Mi jut eszünkbe, ha az esküvői fotónkkal reklámozza magát az étterem, ahol az ünnepi vacsorát tartottuk?
Szinte reflexből mindenkinek: a sérelemdíj!
A sérelemdíj viszonylag gyorsan elterjedt, mint javasolt megoldási lehetőség, szakértői csoportokban is gyakran találkozunk vele.
Érdemes tudni róla, hogy a sérelemdíj követelése egy komolyabb eljárás. Az eljárás során meg kell tudnunk nevezni a hátrányt, a sérelmet, amely ért minket a fotó közzétételével. A legtöbb esetben azonban ilyen hátrányt nem tudunk megnevezni, hisz az nem feltétlenül okoz lelki megrázkódtatást számunkra, hogy a gyönyörű esküvői képünk kikerült egy étterem referenciaképei közé. (Hacsak nem bomlott fel azóta a frigy?)
A sérelemdíj a nem vagyoni károk kompenzálását célozza.
Kevesen tudják, és erre szeretnék a mai cikkben rávilágítani, hogy létezik egy jóval gyorsabb, egyszerűbb eljárás, amely során ugyan pénzt nem követelhetünk, de ha valóban csak annyi a kívánságunk, hogy akaratunk ellenére ne szerepeljünk nagy nyilvánosság előtt, akkor egy lehetséges járható út a KÉPMÁSPER.
Viszonylag új különleges eljárás, 2015-ben került bevezetésre.
Bevezetésének egyik indoka a „jogsértések elleni gyors, hatékony és átlátható fellépési lehetőség” biztosítása volt, tekintettel arra, hogy a „magánélethez való jogot napjainkban – a kommunikáció és az információtechnológia fokozatos fejlődése révén – jellemzően a képmással és hangfelvétellel történő visszaéléssel lehet megsérteni.”
A képmáspert megelőző eljárás
Maga a képmásper soron kívüli és gyors eljárás, de mielőtt a bíróságra benyújtja a jogi képviselőnk a keresetlevelet, egy kérelemmel fel kell keresnünk a jogsértőt. (Ezt nevezzük megelőző eljárásnak).
Kinek érdemes ilyen kérelmet írnia?
- Akiről a hozzájárulása nélkül fényképfelvétel készül.
- Akiről a fényképfelvétel a hozzájárulása nélkül felhasználásra kerül (a kép készítése történhetett akár a hozzájárulásával, akár a hozzájárulása nélkül is).
Két fontos határidőt kell szem előtt tartanunk:
- A tudomásszerzéstől számított 30 nap. Amikor észleljük, hogy kint van például valamelyik közösségi oldalon, honlapon, internetes sajtótermékben, nyomtatott sajtótermékben a rólunk készült felvétel. A határidő jogvesztő.
- Legfeljebb három hónap. Elképzelhető, hogy nem észleljük a megjelenést követően a jogsértést. Ez esetben a kép készítésétől, illetve nyilvánosságra hozatalától számított három hónap áll a rendelkezésünkre, hogy a jogsértőnek megírjuk a kérelmet.
Kinek kell címezni a kérelmet?
- annak, aki készítette a képet,
- illetve annak, aki felhasználta a képet (pl. feltöltötte, nyilvánosságra hozta, kitette, kinyomtatta ezer példányban).
Letelt a határidő, nem szereztünk időben tudomást a jogsértésről, nem észleltük a felhasználást. Mit tehetünk? Örökké kint marad a fotó rólunk valahol, ahol nem szeretnénk?
Szó sincs róla. Ha kifutottunk a fent említett határidőből, pusztán a gyorsabb eljárás lehetőségétől esünk el, de az általános szabályok szerint továbbra is rendelkezésünkre állnak az igényérvényesítési lehetőségek.
Gyakori, hogy a fényképfelvétel készítője és a felhasználója nem feltétlenül azonos személyek. Előfordulhat olyan helyzet, hogy az érintett, aki szerepel a fényképfelvételen, csak a felhasználáskor szerez tudomást a képről (például meglátja egy honlapon). A készítés és a felhasználás időben akár el is távolodhat egymástól. Például januárban készül a kép, amelyet szeptemberben helyeznek ki egy honlapra. Ilyen esetben a gyorsított eljárást (képmáspert) a fenti határidők miatt már csak a felhasználóval szemben tudjuk alkalmazni, a kép készítőjével szemben az általános szabályok szerint indíthatunk eljárást (az általános eljárás nem ugyanaz, mint a képmásper, előbbit a Ptk. szabályai szerint indíthatjuk, utóbbit a Pp. írja le).
Mit tartalmazzon a kérelem?
- Meg kell jelölni, hogy melyik a sérelmezett képmás.
- Ha felhasználásról van szó, meg kell jelölni, mikor került felhasználásra és hogyan.
- Meg kell jelölni a tudomásszerzés időpontját.
- Meg kell jelölni a jogsértőtől követelt szankciót, azt, amit szeretnénk elérni a kérelemmel. Ezek a következők lehetnek:
- a jogsértés abbahagyása,
- megfelelő elégtétel adása és saját költségén megfelelő nyilvánosság biztosítása,
- a sérelmes helyzet megszüntetése, a megelőző állapot helyreállítása, és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítése vagy jogsértő mivoltától való megfosztása.
A kérelemben meg kell határoznunk egy határidőt, napokban. (Pl. a kézhezvételtől számított két napon belül / öt napon belül tegyen eleget a kérésünknek az a személy, akinek nem adtunk hozzájárulást a fényképfelvétel elkészítésére vagy felhasználására.) A határidőt a jogosult határozza meg, erre nincs előírás a törvényben, akár egy nap is lehet.
Mikor tagadhatja meg a jogsértő a kérelem teljesítését?
- Ha nem az arra jogosult kérte.
- Ha nem tartalmazza a kérelem az előző bekezdésben felsorolt négy pont valamelyikét.
- Ha olyat állít a kérelmező, amely valósága nyomban megcáfolható. (Például írásbeli hozzájárulással rendelkezünk a fényképfelvétel felhasználására, de a kérelemben előadottak szerint nem adtunk hozzájárulást vagy nem is kellett hozzájárulást kérni, mert nyilvános közéleti szereplés során készült a felvétel.)
A képmásper megindítása
Mi történik, ha letelt a kérelmünkben kitűzött határidő?
Az attól függ, miként reagált a kérelemmel megkeresett személy.
Ha az arra biztosított határidőben nem teljesítette a kérelemben foglaltakat, vagy nem megfelelően teljesítette, képmáspert indíthatunk ellene. Ezt a kérelemben foglalt határidő utolsó napjától számított 15 napon belül kell megtennünk, a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelmet nyújthatunk be.
Figyelem: kötelező a jogi képviselet a képmás perben! Ez azt is jelenti, hogy a keresetlevelet a jogi képviselőnk fogalmazza meg és nyújtja be a törvényszékre, jogi képviselő nélkül ne kezdeményezzünk ilyen eljárást.
Ki, mit bizonyít a képmásperben?
A felperes (azaz akinek a hozzájárulása nélkül a képmása rögzítésre vagy felhasználásra került) bizonyítja, hogy
- elkészült a képmás,
- illetve azt felhasználták.
Az alperes (azaz, aki a képmást hozzájárulás nélkül készítette vagy felhasználta) bizonyítja, hogy:
- a felvételen szereplő személy hozzájárult a képmás elkészítéséhez, illetve felhasználásához,
- vagy a hozzájárulásra nincs szükség törvény alapján (mert például tömegfelvétel, vagy nyilvános közéleti szereplés során készült).
Emlékeztetőül: a képmás készítéséhez és felhasználásához történő hozzájárulás nincs alakisághoz kötve az általános polgári jogi szabályok szerint. Megadható ráutaló magatartással, szóban, írásban. Nehézkes annak bizonyítása, hogy a képen szereplő természetes személy egy fejbólintással hozzájárulását adta a felvétel elkészítéséhez. Javasolt mindig írásban beszerezni a hozzájárulást, egyrészt megkönnyíti a bizonyítást egy esetleges vita esetén, másrészt adatvédelmi okból is indokolt.
