Hányan hiszik el nekem, ha azt mondom, ez nem is egy kínai közmondás?
Mi más lehetne? Még a National Geographic oktató sorozatában is azt olvashatjuk, hogy „A kínai közmondás szerint egyetlen kép felér ezernyi szóval!”[1]
Attól, hogy valamit sokszor hallunk vagy látunk leírva, az még nem válik igazzá. Ez nagyjából minden tévhitre igaz, ami a fotókkal kapcsolatban kering, de ma nem a jogi tévhitekről beszélünk.
Nagyon is lehetséges, hogy a sokat emlegetett mondat egy ZSENIÁLIS MARKETINGFOGÁS. Azt nem lehet elvitatni tőle, hogy gyorsabban felfogja az agyunk a képpel ábrázolt mondanivalót, azt azonban igen, hogy egyenesen Kínából származik.
Élt egyszer egy férfi, Frederick R. Barnard, akinek az aláírása alatt az szerepelt, hogy nemzeti marketingmenedzser.[2]
Kitalált egy jól csengő szlogent 1921-ben, amely akkor még így hangzott: EGY PILLANTÁS felér többezer szóval. Azt állította, hogy japán közmondás.[3] Nem kínai, japán. Itt még nem ér véget Fred története.
Nem érezte elég hatásosnak ezt a szlogent, ezért hat évvel később, a sütőpor-reklám mellé átfogalmazta és elhitette az olvasókkal, hogy kínai közmondás. Az új szlogen így hangzott: egy kép felér tízezer szóval, a pillantás szót lecserélte képre és emelte a tétet.[4]
Ma több forrás is neki tulajdonítja a mondat eredetét.[5] Abban már kevésbé tudnak megegyezni a kutatók, hogy ez a mondat Barnard fejéből pattant-e ki, vagy ő is hallotta valahol. Valószínűbb, hogy hallotta és átalakította, ugyanis már jóval korábban, az 1900-as évek elejétől jelent meg olyan vesetablettát reklámozó kép, amely mellé azt írták, hogy „minden kép elmesél egy történetet”.[6]
Sőt, már Turgenyev is kifejezte ezt a gondolatot az Apák és fúk című könyvében, ő még a rajzokkal állította párhuzamba a szavak erejét: „A rajz egy pillantásra megmutatja nekem, ami a könyvben tán tíz egész oldalon van elmondva.”[7]
Tehát elhiszitek, ha azt mondom, nem egy kínai közmondást idézünk fel, amikor azt akarjuk kifejezni, milyen hatást válthat ki egy kép? Ne tegyétek! Fogalmam sincs a mondat eredetéről, csak olvastam a témáról, „elég jó” forrásokból.
Megjegyzem, napjainkban helyesebb lenne úgy mondani, hogy EGYES képek többet mondanak ezer szónál.
Tömegcikké vált a fénykép. A fényképeknél nagyobb számban már csak a gyorsan elérhető, változó hitelességű információk árasztanak el bennünket. Akármennyit ér az 1001. szó, ami a kép, egy pillanat alatt összeomlik a hatás, ha a megelőző 1000 szó, amit az elkészítésig megfogalmazunk, nem ellenőrizhető információkon alapul.
