A fotók marketingértékét Kínában ismerték fel?

Egy kép, ami többet mond ezer szónál. Egy kép néha többet mond ezer szónál. Egy kép néha valóban többet mond ezer szónál. Többet mond egy kép ezer szónál. Olyan sokszor hallottuk már, hogy fenntartás nélkül elhisszük. Mint a magyar közmondásokat, úgy puffogtatjuk. Forrásmegjelölés nélkül. Miért is kellene forrásmegjelölés egy kínai aforizmához?
Facebook
LinkedIn
Email
Illusztráció: RM / Merosus

Hányan hiszik el nekem, ha azt mondom, ez nem is egy kínai közmondás?

Mi más lehetne? Még a National Geographic oktató sorozatában is azt olvashatjuk, hogy „A kínai közmondás szerint egyetlen kép felér ezernyi szóval![1]

Attól, hogy valamit sokszor hallunk vagy látunk leírva, az még nem válik igazzá. Ez nagyjából minden tévhitre igaz, ami a fotókkal kapcsolatban kering, de ma nem a jogi tévhitekről beszélünk.

Nagyon is lehetséges, hogy a sokat emlegetett mondat egy ZSENIÁLIS MARKETINGFOGÁS. Azt nem lehet elvitatni tőle, hogy gyorsabban felfogja az agyunk a képpel ábrázolt mondanivalót, azt azonban igen, hogy egyenesen Kínából származik.

Élt egyszer egy férfi, Frederick R. Barnard, akinek az aláírása alatt az szerepelt, hogy nemzeti marketingmenedzser.[2]

Kitalált egy jól csengő szlogent 1921-ben, amely akkor még így hangzott: EGY PILLANTÁS felér többezer szóval. Azt állította, hogy japán közmondás.[3] Nem kínai, japán. Itt még nem ér véget Fred története.

Nem érezte elég hatásosnak ezt a szlogent, ezért hat évvel később, a sütőpor-reklám mellé átfogalmazta és elhitette az olvasókkal, hogy kínai közmondás. Az új szlogen így hangzott: egy kép felér tízezer szóval, a pillantás szót lecserélte képre és emelte a tétet.[4]

Ma több forrás is neki tulajdonítja a mondat eredetét.[5] Abban már kevésbé tudnak megegyezni a kutatók, hogy ez a mondat Barnard fejéből pattant-e ki, vagy ő is hallotta valahol. Valószínűbb, hogy hallotta és átalakította, ugyanis már jóval korábban, az 1900-as évek elejétől jelent meg olyan vesetablettát reklámozó kép, amely mellé azt írták, hogy minden kép elmesél egy történetet”.[6]

Sőt, már Turgenyev is kifejezte ezt a gondolatot az Apák és fúk című könyvében, ő még a rajzokkal állította párhuzamba a szavak erejét: A rajz egy pillantásra megmutatja nekem, ami a könyvben tán tíz egész oldalon van elmondva.”[7]

Tehát elhiszitek, ha azt mondom, nem egy kínai közmondást idézünk fel, amikor azt akarjuk kifejezni, milyen hatást válthat ki egy kép? Ne tegyétek! Fogalmam sincs a mondat eredetéről, csak olvastam a témáról, „elég jó” forrásokból.

Megjegyzem, napjainkban helyesebb lenne úgy mondani, hogy EGYES képek többet mondanak ezer szónál.

Tömegcikké vált a fénykép. A fényképeknél nagyobb számban már csak a gyorsan elérhető, változó hitelességű információk árasztanak el bennünket. Akármennyit ér az 1001. szó, ami a kép, egy pillanat alatt összeomlik a hatás, ha a megelőző 1000 szó, amit az elkészítésig megfogalmazunk, nem ellenőrizhető információkon alapul.

 

FORRÁSOK

[1] National Geographic Fotóiskola – Robert Caputo Portré és Riport 150. oldal Geographia Kiadó, 2003

[2] http://www2.cs.uregina.ca/~hepting/projects/pictures-worth/ és https://www.phrases.org.uk/meanings/a-picture-is-worth-a-thousand-words.html

[3] „One Look is Worth A Thousand Words” http://www2.cs.uregina.ca/~hepting/projects/pictures-worth/

[4] „One Picture is Worth Ten Thousand Words”

[5] https://www.nytimes.com/1996/04/07/magazine/on-language-worth-a-thousand-words.html és https://www.phrases.org.uk/meanings/a-picture-is-worth-a-thousand-words.html

[6] „Every picture tells a story” https://www.phrases.org.uk/meanings/a-picture-is-worth-a-thousand-words.html

[7] The drawing shows me at one glance what might be spread over ten pages in a book Ivan S. Turgenev Fathers and Sons, 1862 (Chapter 16)

Blog témák

További olvasnivaló