Két tényben igazuk volt:
- A szerzői jogi védelem a szerző életében és a halálát követő 70 évig áll fenn.[1]
- Az ügyben érintett szerző halálának időpontja: 1952. április 1.
Jelenleg 2019-et írunk, ha valaki tényleg csak eddig ismeri a szabályt, könnyen juthat arra a következtetésre, hogy 2022-ben (három év múlva) már nem áll szerzői jogi oltalom alatt a mű.
Miért nincs igaza annak, aki így számol?
Mert folytatódik a szabály. A hetvenéves védelmi időt a szerző halálát követő év első napjától kell számítani.[2]
Tehát, ha egy író 1952 áprilisában elhalálozik, a hetvenéves védelmi idő 1953. január 1-jén kezdődik.
1953+70= 2023
Ez azt jelenti, hogy még négy évet kell várni a hetvenéves védelmi idő lejáratáig.
Hogyan kapcsolódik ez a fényképekhez?
A fotóművészeti alkotások – hasonlóan az irodalmi művekhez – a szerző életében és a fotós (szerző) halálát követő hetven évig állnak szerzői jogi oltalom alatt.
Emlékeztető: fotóművészeti alkotásnak tekinthető minden egyéni, eredeti jelleggel rendelkező fényképfelvétel, erről itt írtam.
Mi történik, ha lejár a védelmi idő?
Szabad a gazda! A fotó a szerzői jogi jogosultak engedélye nélkül is felhasználható. Ezen belül szabad az átdolgozása és a kereskedelmi forgalomba hozatala is. Azonban a védelmi idő lejárata után sem szabad sajátunkként feltüntetni más alkotását, a névfeltüntetés szabályait ezt követően is be kell tartanunk.
A kapcsolódó cikk, amely a letiltásról szól, itt olvasható.