Három év múlva már nem védett?

Letiltottak egy színdarabot órákkal a bemutató előtt, mert a szerző örökösei nem hagyták jóvá a bemutatást. Ebből sajtóhír lett, amihez érkeztek a jó tanácsok, ahogy az lenni szokott. Az egyik tanács lényege az volt: várjatok még HÁROM ÉVET és lejár a védelem. Még az író wikipédiás oldalát is belinkelték igazolásként.  Hol tévedtek a jóhiszemű tanácsadók?
Facebook
LinkedIn
Email
Illusztráció: RM / Merosus

Két tényben igazuk volt:

  1. A szerzői jogi védelem a szerző életében és a halálát követő 70 évig áll fenn.[1]
  2. Az ügyben érintett szerző halálának időpontja: 1952. április 1.

Jelenleg 2019-et írunk, ha valaki tényleg csak eddig ismeri a szabályt, könnyen juthat arra a következtetésre, hogy 2022-ben (három év múlva) már nem áll szerzői jogi oltalom alatt a mű.

Miért nincs igaza annak, aki így számol?

Mert folytatódik a szabály. A hetvenéves védelmi időt a szerző halálát követő év első napjától kell számítani.[2]

Tehát, ha egy író 1952 áprilisában elhalálozik, a hetvenéves védelmi idő 1953. január 1-jén kezdődik.

1953+70= 2023

Ez azt jelenti, hogy még négy évet kell várni a hetvenéves védelmi idő lejáratáig.

Hogyan kapcsolódik ez a fényképekhez?

A fotóművészeti alkotások – hasonlóan az irodalmi művekhez – a szerző életében és a fotós (szerző) halálát követő hetven évig állnak szerzői jogi oltalom alatt.

Emlékeztető: fotóművészeti alkotásnak tekinthető minden egyéni, eredeti jelleggel rendelkező fényképfelvétel, erről itt írtam.

Mi történik, ha lejár a védelmi idő?

Szabad a gazda! A fotó a szerzői jogi jogosultak engedélye nélkül is felhasználható. Ezen belül szabad az átdolgozása és a kereskedelmi forgalomba hozatala is. Azonban a védelmi idő lejárata után sem szabad sajátunkként feltüntetni más alkotását, a névfeltüntetés szabályait ezt követően is be kell tartanunk.

A kapcsolódó cikk, amely a letiltásról szól, itt olvasható.

FORRÁSOK

[1] A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 31. § (1) bekezdés)

[2] Uo. (2) bekezdés

Blog témák

További olvasnivaló