A sztori rövid leírása előtt nézzük a szabályokat! Az Instagram Platformhasználati szabályzatában szerepel az a mondat, hogy „Nem kizárólagos, átruházható, allicencbe adható, jogdíjmentes, nemzetközi engedélyt ad nekünk és leányvállalatainknak, hogy felhasználjunk bármely adatot, tartalmat és az Ön által vagy az Ön nevében a platformunk felhasználása kapcsán elérhetővé tett minden egyéb információt.”
A bármely tartalom alatt a feltöltött fényképeinket is érteni kell.
A Mashable 2016-ban egy cikket állított össze, amelyben női fotóriportereket mutattak be. A kiválasztottakban az volt a közös, hogy mindannyian társadalmi problémákat ábrázoltak a képeiken keresztül.
Felkeresték Stephanie Sinclairt is, akinek egy guatemalai anyát és a gyermekét ábrázoló fotóját szerették volna felhasználni a cikkben. A felhasználásért 50 dollárt kínáltak fel, ezt a fotóriporter visszautasította. A képet mégis felhasználták, az Instagram bejegyzés beágyazásával.
Sinclair pert indított a szerzői jogai megsértése miatt, a keresetét elutasították. A bíró indokolásában az Instagram felhasználási szabályaira utalt. Kifejtette, hogy a fotós beleegyezett az Instagram-bejegyzés beágyazásába, ugyanis a regisztrációval elfogadta a felhasználási feltételeket, amelyek tartalmazzák az Instagram allincencelési jogát is.
A bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a fotós „aláírta” a beágyazáshoz való jogot, amikor a képet feltöltötte a platformra.
Az eljáró bíró megjegyezte, hogy az Instagram-felhasználók beállíthatják fiókjaikat privát fiókként, ha nem akarják, hogy fotóik kereshetőek és beilleszthetők, beágyazhatóak legyenek a nyilvánosság számára.
Ha elfogadjuk a bíró érvelését, az nem túl kedvező az Instagram-felhasználóknak, legyenek hobbi vagy profi fotósok. A képeket nyilvánvalóan nem abból a célból töltjük fel a népszerű közösségi oldalra, hogy ingyenes képbankot biztosítsunk a hírportálok, magazinok, más felhasználók számára.
Az Instagram felhasználási feltételeire nincs ráhatásunk, ha használjuk az oldalt, maradéktalanul elfogadjuk azokat. A felhasználási feltételek jelenlegi formájukban azonban méltánytalanul hátrányos helyzetbe hozzák az alkotókat. Ahogy egy kapcsolódó cikk is fogalmaz, dönthetünk úgy, hogy távol maradunk a felülettől, nem kötelező képeket feltölteni oda, de ez körülbelül ugyanazt jelenti egy alkotónak, mintha a 80-as években kihagyták volna a Sárga oldalakból. A platform használata nem járhat azzal a következménnyel, hogy jogdíjtól esnek el az alkotók vagy olyan oldal kívánja beágyazni a fotóikat, amelynek a szellemiségével egyáltalán nem tudnak azonosulni. Egy konkrét ügyből sohasem szabad általánosítani, de a magánszemélyek fotói sincsenek biztonságban?
A bíróság döntéséről szóló cikk itt érhető el angol nyelven.
UPDATE: új fejlemények az ügyben itt olvashatók.
Köszönjük szépen Ihász Ingridnek a téma felvetését!
