Közismert, hogy az egységes európai szabályozás majdnem alkalmazandóvá vált már 2020. július 1-jén, csak közbeszólt a világjárvány. További fél év haladékot kaptak a tagállamok a kiegészítő szabályok megalkotására.
Az Országgyűlés 2020. december 16-án elfogadta azt a törvénytervezetet, amely több hazai törvényt módosít, a napokban kihirdetésre kerül. Egyes részletszabályok azonban alacsonyabb szintű jogszabályban kerülnek meghatározásra, ezek megjelenésére még várunk. A folyamat elhúzódásának egyik valós indoka lehet, hogy meg kellett várni a notifikációs eljárás végét (már tavasszal benyújtotta Magyarország a törvénytervezetet a notifikációs eljárásra). Az alacsonyabb szintű szabályok véglegesítésével meg a most elfogadott törvénymódosításokat kellett megvárni.
Mondhatni, az utolsó pillanatban vagyunk. Alig marad idő az alkalmazkodásra az egyre népszerűbb drónhasználat során.
Magyarországon a drónokkal (pilóta nélküli légijárművekkel) történő repülések száma éves szinten 2025-re akár a 10 milliós határt is súrolhatja. Ez 27.000 átlagos napi repülésnek felel meg. A repülések jelentős részét, mintegy 90%-át a hobbirepülések teszik majd ki (a maradék 10%-ba a kereskedelmi, ipari, állami repülések sorolhatók).
„[…] körülbelül minden 50 lakosra és minden 20 háztartásra jutni fog egy drón 2025-re Magyarországon”.[1]
A becsült adatok alapján azt gondoljuk, szinte az utolsó utáni pillanatban született meg az egységes európai uniós szabályozás, amely ma alaposan felborzolja a kedélyeket.
A technológiai fejlődés szupergyors tempóját mondhatni cammogva, nehézkesen követi a szabályalkotás és az ismeretterjesztés. A szerteágazó szabályozás nehezen tekinthető át, a megismerést és a megértést igyekszünk megkönnyíteni.
Többféle érdek és szemlélet ütközik, ha a drónhasználatról beszélünk. Vannak, akik aggódva, félelemmel vegyesen tekintenek rá, nekik kiemelt figyelmet szentelünk új sorozatunkban. Mások lelkesen próbálgatják a kiterjesztett szárnyaikat, ámde hiába is szeretnének minden szabályt betartva hódolni az új lehetőségeknek, nincs könnyű dolguk.
Tudjuk, hogy a szabályokról elsőként mindenkinek az indokolatlanul nehezen beszerezhető légtérhasználati engedély jut eszébe. Ha csak ennyiről lenne szó, bele sem kezdenénk a sorozatba! Szeretnénk messzebbre tekinteni a témában, és többféle nézőpontot ismertetni.
Sorozatunk célja kettős:
- a drónfotózás társadalmi elfogadottságának növelése, a drónhasználatot „elszenvedő” személyek ellenérzésének csökkentése;
- a drónfotósok segítése hiteles és közérthető tájékoztatásokkal, amelyekben a hivatkozások visszakeresésével minden állításunk ellenőrizhető.
Sorozatunk kizárólag a drónnal készíthető fotózásra és videózásra terjed ki, azt járja körül minden oldalról, így például érintjük a tévhiteket, az alkalmazandó fogalmak mélyebb magyarázatát, a biztosításokat, az engedélyezési eljárást, a bejelentést, az oktatást, a kötelező nyilvántartást, a releváns szabálysértéseket és bűncselekményeket, a szerzői jogokat, továbbá a magánélet és a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályokat.
A drónok más célú felhasználása nem kerül középpontba és nem foglalkozunk repülésbiztonsági kérdésekkel sem, léteznek más, erre szakosodott oldalak, szervezetek, figyelmetekbe ajánljuk az általunk is nagyon kedvelt, drónfotósoknak hasznos és megbízható oldalt: https://legter.hu/
Kövesd a sorozatot, ha érdekelnek például a következő kérdések:
- Veszélyt jelentenek-e a drónok a magánéletünkre?
- Be lehet-e azonosítani a drónpilótát?
- Miért telhetnek el akár hetek, hónapok, mire szabályosan használhatjuk a vadiúj drónunkat?
- Mire figyeljünk, mikor drónpilótaképzést választunk?
- Mikor, melyik szabályt javasolt alkalmazni a szabályrengetegből?
- A drón árán felül még mennyit és miért kell fizetni annak érdekében, hogy drónozhassunk?
- Hogyan tudjuk leellenőrizni, hogy kinek szabad hinni, hiszen a csapból is a drónozással összefüggő szabályok folynak?
Menetrendünk:
Az elmúlt hónapokban komoly kutatómunkát végeztünk, felgöngyölítettünk néhány tévhitet, figyeltük a szabályváltozást, felkerestünk szakértőket azokon a területeken, amelyekre nincs rálátásunk. Különös gondot fordítottunk a magánélet védelmére vonatkozó szabályokra, természetesen nem csak arra gondolunk, hogy elolvastuk a törvénytervezetet és ismerjük a lakott területekre vonatkozó szabályt. Ennél jóval messzebbre mentünk, ugyanis szívügyünk a magánélet és a személyes adatok védelme.
Az elkészült anyagainkat APRÓ SZELETEKBEN tálaljuk felétek az áttekinthetőség és a gyors visszakereshetőség érdekében. Egy-egy fogalom vagy kötelező tevékenység köré csoportosítjuk a bejegyzéseinket. Azokat a témákat részesítjük előnyben, amelyeket nekünk is időbe telt felgöngyölíteni, kihámozni, mert elszórtan találhatók róla információk. A napirenden lévő változásokat magunk is követjük, a rendszeres frissítés sem marad el.
A sorozat kiemelt szerzője, Richlach Mónika többszörösen is érintett a téma kidolgozásában:
- Fotográfusként ismerkedik a drónfotózással, így saját tapasztalataival fűszerezi az összefoglalásokat.
- Médiajogi, információbiztonsági és adatvédelmi szakjogászként érti és el is meséli a magánélet, valamint a személyes adatok védelmének jelentőségét a drónhasználat során. A sorozatban nagy mértékben támaszkodik a kapcsolódó szakdolgozatára, amelyet az ELTE Jogi Továbbképző Intézet szakirányú továbbképzésén készített.
- A Duplitec Kft., azaz a DJI jól ismert forgalmazójának megbízott oktatója, mindenekelőtt a legfontosabb jogi tudnivalókat közvetíti a leendő drónpilóták felé, így jól ismeri a drónhasználókban leggyakrabban felmerülő kérdéseket.
