A törvénytervezet teljes szövege itt olvasható.
A módosítás előzménye,[1] hogy 2015-ben az Európai Bizottság közzétette az Európai digitális egységes piaci stratégiát (DSMS).
A stratégiában javasolt intézkedéseik három fő pillére:
- a digitális választék bővítése és a kulturális tartalmak online, tartózkodási helytől független elérésének javítása;
- a jobb szerzői jogi szabályozás kialakítása a kutatás és az oktatás területén, illetve a szellemi alkotásokhoz való hozzáférés feltételeinek javítása a fogyatékos személyek számára;
- egy méltányosabb feltételeket garantáló, fenntartható piactér megalkotása az alkotók és a sajtó számára.
A stratégia közzétételét követően két irányelv került elfogadásra 2019-ben. Az irányelvek átültetésére két év áll a tagállamok rendelkezésére, a határidő 2021. június 7-e.
A két irányelv:
- SatCab irányelv, (EU) 2019/789 európai parlamenti és tanácsi irányelv – elérhető itt.
- CDSM irányelv,(EU) 2019/790 európai parlamenti és tanácsi irányelv – elérhető itt.
A hazai jogszabályok részben már megfeleltek az irányelvben foglaltaknak, de szükséges a pontosítás és a kiegészítés.
A módosítással érintett törvények:
- A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.)
- A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény (Kjkt.)
A módosítás érintheti egyebek mellett:
- a mű egységének védelméhez fűződő jog fogalmi pontosítását,
- a szabad felhasználás egyes szabályait, így a paródiára, az oktatási célú szabad felhasználásra vonatkozó szabályokat is,
- a felhasználási szerződésekre vonatkozó szabályokat,
- a Szerzői Jogi Szakértői Testület szakértői véleményeinek nyilvánosságára vonatkozó szabályokat,
- a munkaviszonyban készített művek felhasználási szabályait,
- a közös jogkezelő szervezethez intézett tiltakozásra vonatkozó szabályokat,
- az árva művek felhasználására vonatkozó szabályokat.
Külön szeretnénk felhívni a figyelmet a fényképészeti művek idézésének szabályaira. Jelenleg egy kiegészítő mondat teszi teljesen egyértelművé, hogy a fotókból nem idézhető részlet. Az idézés fő szabálya szerint a mű részletét – az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven – a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti. Ezt egyértelműsíti egy kiegészítő szabály, amely az idézés lehetőségét kizárja a fotóművészeti alkotások felhasználása során. Várhatóan hatályon kívül helyezik ezt a kiegészítő mondatot, mivel az idézés körében érvényesülő egyéb törvényi biztosítékok ebben az esetben is irányadók, vagyis arra kizárólag a mű jellege és célja által indokolt terjedelemben, a forrás, valamint a szerző megnevezésével kerülhet sor. Az idézés továbbá nem sértheti a szerző személyhez fűződő jogait, és a fotóművészeti alkotások sajátosságaira tekintettel a továbbiakban is kiemelt figyelmet szükséges fordítani a mű egységének védelmére.[2]
Fontos, hogy a törvénytervezet még nem került elfogadásra.
A jogalkotási folyamatot figyelemmel kísérjük és az elfogadott (a fényképészeti műveket is érintő) változásokról beszámolunk.
