Hírek

Hírek

Ha ránk talál a hatóság

Ha ránk talál a hatóság


Két fontos eljárása van a hatóságnak, amelyek alapjaival tisztában kell lennünk. A vizsgálat és a hatósági eljárás.

A vizsgálatot bárki kezdeményezheti, a hatósági eljárást csak az érintett. (Emlékeztető: érintett az, akit be tudunk azonosítani vagy beazonosítható a személyes adatból).

 

VIZSGÁLAT

Hogyan kezdődik?

Indíthatja a hatóság hivatalból, ha nem kötelező törvény alapján egyből hatósági eljárást indítania. (A hatósági eljárás a veszélyesebb az adatkezelők szempontjából).

Kezdeményezheti a BÁRKI is. Arra kell hivatkoznia, hogy jogsérelem következett be, vagy fennáll ennek a közvetlen veszélye. (Személyes adatok kezelésével összefüggésben).

Érdemi vizsgálat nélkül elutasítHATJA a hatóság ezt a bejelentést, ha

  • csekély jelentőségű a jogsérelem, vagy
  • névtelen a bejelentés.

Biztosan elutasítja a hatóság a bejelentést érdemi vizsgálat nélkül, ha

  • nyilvánvalóan alaptalan a bejelentés,
  • ugyanabban az ügyben már hatósági eljárást folytat, vagy épp hatósági ellenőrzést végez,
  • bírósági eljárás van folyamatban ugyanabban az ügyben, vagy korábban volt ilyen és jogerős bírósági határozat született,
  • ismételt bejelentésről van szó, amely a korábbihoz képest nem tartalmaz érdemben új tényt, adatot,
  • a bejelentő nem engedélyezi, hogy felfedjék a kilétét, de ennek hiányában nem folytatható le eredményesen a vizsgálat,
  • ha a bejelentést határidőn túl nyújtották be (ez közérdekű adatokkal kapcsolatban merülhet fel) stb.

Mit tehet a hatóság a vizsgálat során? Kívül-belül megismerheti a körülményeket, részletesen:

  • megismerheti az összes adatot, amely összefüggésbe hozható a vizsgált üggyel,
  • másolatot is készíthet ezekről,
  • betekinthet minden ilyen iratba (elektronikus iratokba is), ezekről is kérhet másolatot,
  • megismerheti az üggyel összefüggésbe hozható adatkezelést,
  • beléphet abba a helyiségbe, ahol ez az adatkezelés történik,
  • hozzáférhet azokhoz az eszközökhöz, amelyeket ezekhez a művelethez használ az adatkezelő,
  • felvilágosítást kérhet (írásban és szóban) az adatkezelőtől és az ő munkatársaitól,
  • írásbeli felvilágosítást kérhet bármely szervezettől, vagy személytől, ha összefüggésbe hozhatók az üggyel, adatokról és iratokról másolatot kérhet,
  • ha van felügyeleti szerve az adatkezelőnek, annak vezetőjét vizsgálatra kérheti fel.

Ha a felsoroltakat kéri a hatóság, arra határidót állapít meg, ezen belül kell teljesíteni a kérését.

Hogyan zárulHAT a hatóság vizsgálata?

1. Intézkedéssel (felszólítás, ajánlás) NINCS MÉG LEZÁRVA A VIZSGÁLAT, kapunk határidőt (esélyt a változtatásra), amelyen belül orvosolnunk kell a problémát. A hatóság következő lépése tőlünk függ. Lehetséges lépései a hatóságnak:

  • mindent megoldunk, ugrás a 4. pontra.
  • nem vezet eredményre az intézkedés, ugrás a 2. vagy 3. pontra, vagy egy új lehetőségre: bírósági eljárást is indíthat a hatóság (ez az egyszeri vállalkozót nem érinti, közérdekű adatigényléssel összefüggésben merül fel).

2. Lezárja a vizsgálatot + hatósági eljárást kezdeményez. BAJBAN VAGYUNK.

3. Lezárja a vizsgálatot + titokfelügyeleti eljárást kezdeményez. (Nemzeti minősített adat minősítésével kapcsolatos, átlag vállalkozót aligha érinti).  

4. Lezárja a vizsgálatot + megállapítja, hogy nem történt jogsérelem, ennek veszélye sem áll fenn. FELLÉLEGEZHETÜNK.

 

HATÓSÁGI ELJÁRÁS

Hogyan kezdődik?

Érintett kérelmére (szűkebb kör, mint a BÁRKI a vizsgálatnál). Minden érintett jogosult arra, hogy panaszt tegyen egy felügyeleti hatóságnál - különösen a szokásos tartózkodási helye, a munkahelye vagy a feltételezett jogsértés helye szerinti tagállamban -, ha az érintett megítélése szerint a rá vonatkozó személyes adatok kezelése megsérti az általános adatvédelmi rendeletet.

Hivatalból is történhet, ha a fent részletezett vizsgálat alapján ennek indokoltsága fennáll.

Hogyan zárulHAT ez az eljárás?

Hacsak nem folytatunk nemzetbiztonsági, bűnüldözési vagy honvédelmi célú adatkezelést, akkor a GDPR-ban meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazHATJA a hatóság. MINDENKI TUDJA MELYEK EZEK, EZÉRT TÖRT KI A GDPR PÁNIK.

Még egy rossz hír, ha már beütött a baj: nincs helye a fizetési kötelezettség csökkentésének. Fizetési halasztás vagy részletekben történő teljesítés kérhető.

 

 

 

A cikkben megjelenített információk forrása: az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 51/A. § (1) bekezdés, 52. § (1) bekezdés, 53. § (2) bekezdés, 54. § (2) bekezdés, 55. § (1) bekezdés, 56. §, 60. § (1)-(3) bekezdés, 61. § (1) bekezdés a) pont mai napon hatályos állapota.

Bejegyzésünk kizárólag azoknál az adatkezelőknél értelmezhető, akik az általános adatvédelmi rendelet hatálya alá tartoznak és kiegészítésként vonatkoznak rájuk az Info tv. rendelkezései.

Illusztráció: AdobeStock