Számos kifogás érkezik a hatósághoz azért, mert a gyermekintézmények jogszerűtlenül tesznek közzé személyes adatokat tartalmazó bejegyzéseket a Facebookon és a honlapokon.
Fotó: RM / Merosus
A digitális oktatásra áttérés miatt az elmúlt hetek slágertémája kétségkívül a diákoktól követelt fénykép- és videófelvételek voltak. Ezen felháborodott a szülők jelentős része, de még néhány diák is. A családunkban érintett diák egyszerűen kijelentette, hogy vállalja az elégtelent, de nem tölt fel magáról az internetre fényképet tornagyakorlat közben, még zárt felületre sem. Mert nem tudja, hogy ki látja, nem tudja, hogy meddig marad ott az a fénykép vagy videó. Mit válaszolhat erre a felelős szülő, aki egészen eddig azt tanította, hogy óvatosan tölts fel képet, mert ami az internetre felkerült gyermekem, az ott is marad?
Fotó: Simon Elliott / Pixabay
Hogyan fotózzunk a kórházakban? Miért ne lepődjünk meg, ha fotót készít rólunk az igazoltató rendőr? Miért szükségesek „jelentősebb indokok”, ha az önkormányzatok kamerát szereltetnek fel a székhelyükön? Közzétette a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) a 2019. évi beszámolóját.
Illusztráció: Michal Jarmoluk / Pixabay
Engedély nélkül készített és a Facebookon nyilvánosságra hozott fényképfelvétellel kezdődött az az ügy, amelyben 100.000,-Ft-os adatvédelmi bírságot állapított meg a NAIH.
Illusztráció: janjf93 / Pixabay
Megmutathat olyan linkeket is az utánunk kíváncsiskodóknak, amit magunktól nem feltétlenül mutatnánk meg, sőt, egyáltalán nem tartozik idegenekre. Ki keresett már rá a jelenlegi vagy leendő kollégája, osztálytársa, tanára, ismerőse nevére a neten? Szinte mindig találunk csemegének számító információkat, fényképeket más emberekről.
Számos kifogás érkezik a hatósághoz azért, mert a gyermekintézmények jogszerűtlenül tesznek közzé személyes adatokat tartalmazó bejegyzéseket a Facebookon és a honlapokon.