Mindenkivel előfordulhat, aki alkot, hogy amit létrehozott, nem tartja elég jónak, esetleg méltónak a nyilvánosságra, vagy még soha nem jelent meg semmilyen alkotása, esetleg csak nem a saját nevén szeretné közreadni. Ilyenkor három lehetséges út áll az illető előtt. Az első, hogy a mű a fiókban marad, a második, hogy erőt vesz magán és nyilvánosságra hozza az alkotását a saját nevén. És itt van a harmadik megoldás, amiről a cikk fog szólni: Álnéven vagy felvett névvel nyilvánosságra hozni az alkotást. De hogy is lehetséges ez? Mi a jogi háttere? Hogyan lehet megjelentetni valamely alkotást felvett névvel? Ezekre a kérdésekre válaszol a cikk.
Fotó: AlesiaKan / Shutterstock
Coronavírus challenge, ice bucket challenge, skull breaker challenge, „In My Feelings”/Kiki challenge, fire challenge, extrém szelfi challenge, cinnamon challenge, splash challenge, dezodor challenge, mosókapszula kihívás, fél perc 15 feles kihívás, habanero kihívás, kék bálna és a legújabb, a blackout. A sor soha nem ér véget. A sor soha nem ér véget?
Illusztráció: StockSnap / Pixabay
Szokatlan üzleti gyakorlaton alapuló, sokszereplős történetet göngyölítettünk fel, amelynek jóhiszemű óvó nénik, tanácstalan/tehetetlen szülők és egy egyelőre elérhetetlen fotós vállalkozás a főszereplői. Egy olyan különös óvodai fotózást mutatunk be, amelyet több szülő is aggályosnak tart, pedig „csak” néhány csillogó szemű gyermek fotózásáról van szó.
Illusztráció: RM / Merosus
Újabb részleteket ismerhetünk meg az átalakuló szakképzési rendszerről. Közzétették az iskolarendszeren belüli oktatás keretében elérhető Fotográfus szakma „Képzési és kimeneti követelményeit”.  A fotográfus képzés hamarosan kizárólag iskolarendszeren belül lesz elérhető, az idei évben, december 31-ig még indíthatók a régi rendszer szerinti képzések.
Illusztráció: Instagram oldalunkról képernyőfotó
A fotósok engedélye nélkül is felhasználható az Instagramra feltöltött fotó, ha nyilvános a fotós oldala. Erről döntött a szövetségi bíróság, amely elutasította egy fotós követelését, akinek a kívánsága ellenére ágyazták be az Instagram fotóját egy online média és szórakoztató felületen.
Pedagógusoknak, diákoknak, alkotóknak fontos a frissen kihirdetett rendelet, amely egyes szerzői jogi szabályokat módosít vagy kiegészít. Az iskolai foglalkozások keretében a veszélyhelyzetet megelőzően is szabad volt felhasználni más szerzők műveit (fotóművészeti alkotásokat, filmrészleteket, irodalmi műveket, zeneműveket stb.), a megfelelő szabályok betartásával.
Illusztráció: Holger Schué / Pixabay
Szólaljon meg a vészcsengő, ha magyartalanul megfogalmazott, helyesírási hibáktól hemzsegő, jognyilatkozatnak álcázott szöveg megosztására hívnak fel benneteket az ismerőseitek! A megosztásnak egyetlen eredménye lesz, mégpedig az, hogy néhányan furcsán tekintenek majd rátok, mert butaságokat tartalmaz a szöveg. Bizonyosan nem ez volt a célotok.
Illusztráció: Merosus  / Pixabay.
Érdemes kihasználni az utolsó, gyors lehetőségeket! Nem mondunk újdonságot azzal, hogy a fotózás képesítéshez kötött tevékenység. A megfelelő képesítés megszerzésének népszerű és egyszerű módja az ún. OKJ-képzésekre történő beiratkozás. OKJ-képzéseket a megfelelő engedély birtokában felnőttképzők is tarthattak.
Illusztráció: R. Máté
A copyright szimbólum napjainkban is népszerű, annak ellenére, hogy nem előírás a használata. Alkalmazása egy lehetőség arra, hogy a szerző üzenjen a nagyvilág felé. Mégis sokan gondolják úgy, hogy szabad préda az a mű, amely nem viseli magán a körbe foglalt C betűt. Ennek a tévhitnek is megvan a valóságalapja, tényleg létezett olyan időszak, amikor kötelező volt alkalmazni a jelet.
Illusztráció: janjf93 / Pixabay
Megmutathat olyan linkeket is az utánunk kíváncsiskodóknak, amit magunktól nem feltétlenül mutatnánk meg, sőt, egyáltalán nem tartozik idegenekre. Ki keresett már rá a jelenlegi vagy leendő kollégája, osztálytársa, tanára, ismerőse nevére a neten? Szinte mindig találunk csemegének számító információkat, fényképeket más emberekről.
Hiszel neki? Nagyszerű törekvés a szerzői jogok védelme érdekében a Google részéről az a beállítási lehetőség, amely kiszűrheti nekünk a szabadon felhasználható képeket. Az a benyomásunk, hogy a beállítás használatával jobbak az esélyeink arra, hogy elkerüljünk egy kellemetlen felszólítást vagy egy jogdíjfizetési kötelezettségről szóló csekket, de nem használhatjuk vakon az így talált képeket sem.
Illusztráció: RM / Merosus
Szabad fotózni egy állatkertben, egy múzeumban, egy kastélyban vagy a műjégpályán? Kell fizetni érte? Ezt a kérdést jártuk körbe.
Illusztráció: RM / Merosus
Miért kockázunk ki egy arcot a fényképen? Mert ez egy nagyszerű módja annak, hogy ne mutassuk meg valakinek az arcát. Esetleg nem kaptunk engedélyt a fénykép közzétételéhez, ámde nagyon szeretnénk azt megmutatni.
Illusztráció: Bernhard Renner képe a Pixabay-en
Melyik fotós ne látná szívesen viszont a fotóit egy óriásplakáton? Öröm és büszkeség. Vagy modellként milyen érzés sétálni a város utcáin és csodálni a hatalmas fürdőruha-reklámot, amelyen mi szerepelünk? Nos, van egy rossz hírem. Ennek hamarosan vége. Fotósok és modellek! Ha ezentúl „kültéri” reklámon szeretnétek látni a képeiteket, irány a kioszk!
Illusztráció: Merosus
Mutatunk egy elég jó gyakorlati megoldást, mi a képen szereplő információkkal látjuk el a rendezvények résztvevőit, ha épp rendezvényfotózást vállalunk. 
...mindannyian ugyanazt értjük alatta. Az ilyen-olyan irataink, szerződéseink, dokumentumaink nevesítésekor ebben korántsem lehetünk biztosak. Minek nevezzelek?
Illusztráció: Gerd Altmann képe a Pixabay-en
Mit éreznél, ha a privát elérhetőségeidre özönlenének a szexuális indíttatású üzenetek? Mit éreznél, ha az ismerőseid szexoldalakon látnák viszont a rólad készült fényképedet? Mit éreznél, ha a főnököd közölné veled, hogy látta a regisztrációdat egy pikáns oldalon?
Illusztráció: RM / Merosus
Letiltottak egy színdarabot órákkal a bemutató előtt, mert a szerző örökösei nem hagyták jóvá a bemutatást. Ebből sajtóhír lett, amihez érkeztek a jó tanácsok, ahogy az lenni szokott. Az egyik tanács lényege az volt: várjatok még HÁROM ÉVET és lejár a védelem. Még az író wikipédiás oldalát is belinkelték igazolásként.  Hol tévedtek a jóhiszemű tanácsadók?
Mindenkivel előfordulhat, aki alkot, hogy amit létrehozott, nem tartja elég jónak, esetleg méltónak a nyilvánosságra, vagy még soha nem jelent meg semmilyen alkotása, esetleg csak nem a saját nevén szeretné közreadni. Ilyenkor három lehetséges út áll az illető előtt. Az első, hogy a mű a fiókban marad, a második, hogy erőt vesz magán és nyilvánosságra hozza az alkotását a saját nevén. És itt van a harmadik megoldás, amiről a cikk fog szólni: Álnéven vagy felvett névvel nyilvánosságra hozni az alkotást. De hogy is lehetséges ez? Mi a jogi háttere? Hogyan lehet megjelentetni valamely alkotást felvett névvel? Ezekre a kérdésekre válaszol a cikk.
Pedagógusoknak, diákoknak, alkotóknak fontos a frissen kihirdetett rendelet, amely egyes szerzői jogi szabályokat módosít vagy kiegészít. Az iskolai foglalkozások keretében a veszélyhelyzetet megelőzően is szabad volt felhasználni más szerzők műveit (fotóművészeti alkotásokat, filmrészleteket, irodalmi műveket, zeneműveket stb.), a megfelelő szabályok betartásával.
Hiszel neki? Nagyszerű törekvés a szerzői jogok védelme érdekében a Google részéről az a beállítási lehetőség, amely kiszűrheti nekünk a szabadon felhasználható képeket. Az a benyomásunk, hogy a beállítás használatával jobbak az esélyeink arra, hogy elkerüljünk egy kellemetlen felszólítást vagy egy jogdíjfizetési kötelezettségről szóló csekket, de nem használhatjuk vakon az így talált képeket sem.
...mindannyian ugyanazt értjük alatta. Az ilyen-olyan irataink, szerződéseink, dokumentumaink nevesítésekor ebben korántsem lehetünk biztosak. Minek nevezzelek?